A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik. A piac közvetítésével kapcsolódik ezekhez, és pénzjövedelem szerzésére törekszik. A vállalatban zajló folyamatok kettős jellegűek. Egyrészt erőforrásokat szerez be az erőforrások piacáról és aktiválva azokat szolgáltatásokat bocsát kis a termékek piacára. Mindezek úgynevezett reálfolyamatok. A bevételek és a kiadások a reálfolyamatokkal párhuzamos de ellentétes irányú folyamatok.
A vállalatok környezete:
Ø Piaci környezet
Ø Piaci kapcsolatok: - inputpiac
- outputpiac
Ø Piaci automatizmusok (piaci mechanizmus)
Ø Politikai, gazdasági, jogi, társadalmi, kulturális környezet
Ø Természeti környezet
A vállalat racionális gazdasági szereplő, bizonyos célok elérésére törekszi. Feltételezzük, hogy a vállalat profitot, jövedelmet akar elérni. Számára több lehetőség közül mindig az az ésszerű, amelyik több profitot eredményez. A vállalatnak hosszabb-rövidebb ideig számos egyéb célja is lehet, de a megfelelő profit elérésével azonban a vállalat céljai is könnyebben teljesülhetnek. Vannak olyan szervezetek, amelyek eleve nem profitszerzés céljából rendeződnek be, például alapítványok, klubok, vallási csoportok. Ezek az ún. nonprofit szervezetek.
A vállalat főbb céljai:
Ø Jövedelmezőség, profit
Ø A vagyon megtartása
Ø Növekedés, fejlődés
Ø Piaci pozíciók megtartása, javítása
Ø Korszerűsítés és termelékenység növelése
Ø Fizetőképesség, likviditás
Ø Fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése
Ø Vezetői különcélok
A modern nagyvállalatok többnyire speciálisan képzett szakemberek: a menedzserek vezetik. A vállalat irányítása ekkor részben a tulajdonosok, részben a menedzserek feladata. A profit tehát domináns cél, amely a vállalati magatartás alapvető mozgatórugója.
A vállalatok szervezeti formái:
A tulajdonformák szerint vannak állami, önkormányzati, szövetkezeti és magánvállalatok. A modern gazdaságokban valamennyi forma megtalálható. A társas vállalkozási formák a gazdaság meghatározó elemei. Lényeges tulajdonságuk, hogy a tagok önkéntes vagyoni hozzájárulásával keletkeznek, ezért magánvállalkozások. Az alapítók lehetnek természetes személyek (emberek) vagy jogi személyek (különböző szervezetek). Fontos szempont, hogy milyen a tagok felelőssége. Korlátlan a felelősség, ha a tagok minden létező vagyonukkal felelnek a társaság üzleti kötelezettségeiért. Korlátozott a felelősség, ha a társaság tagjai csak a bevitt vagyonukkal és az ott elért jövedelmükkel felelnek a cég tartozásaiért. A társas vállalkozási formák legnagyobb előnye a rugalmas tulajdoni szerkezet. A tulajdoni részesedések megvásárlásával az önmagukban is társas vállalkozások egymás résztulajdonosaivá válnak. Ezzel ún. leányvállalatok szövevénye jön létre. A más vállalatok részesedéseit kézben tartó vállalati központot holdingnak nevezzük.
A vállalatok fajtái tulajdonosok szerint:
Ø Állami
Ø Önkormányzati
Ø Magán
Ø Vegyes tulajdonú
A vállalatok fajtái méretük szerint:
Ø Kis
Ø Közepes
Ø Nagy
A vállalatok fajtái tevékenységük jellege körük szerint:
Ø Termelő
Ø Szolgáltató
Ø Kereskedelmi vállalatok
Ezen belül megkülönböztetünk:
ü Ipari
ü Mezőgazdasági
ü Bel-és külkereskedelmi
ü Kis- és nagykereskedelmi vállalatokat
A vállalatok fajtái társasági forma szerint:
Ø Közkereseti társaság
Ø Betéti társaság Bt.
Ø Közös vállalat
Ø Korlátolt felelősségű társaság Kft.
Ø Részvénytársaság Rt.
Részvénytársaság az a vállalat, melynek reáltőkéjét a részvények ellenértéke fedezi, és a részvényesektől független önálló jogi személyként működik.
A részvények megvásárlásával társult vállalkozók korlátolt felelősséggel tartoznak a cég ügyeiért. Az rt. ügyeit nem a tulajdonosok, hanem fizetett alkalmazottakból és választott vezetőkből álló igazgatótanács irányítja, s fölötte részvényesekből és külső szakértőkből álló felügyelőbizottság gyakorol ellenőrzést. A részvénytársaságokban három alapvető döntési szint különböztethető meg:
Ø A napi döntések a fizetett menedzserek feladatai
Ø A komolyabb döntések például beruházások, hitelfelvételek, piaci akciók az igazgatótanács hatáskörébe tartoznak.
Ø A részvényesek közgyűlésének főbb feladatai a társaság éves tevékenységének értékelése, döntés a mérleg szerinti eredmény felosztásáról, részvénykibocsátás elhatározása, menedzserek beszámoltatása, visszahívása.
A részvénytársaság főbb éves eredményadatait a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az rt. komoly gazdasági előnyökkel jár, gyakorlatilag korlátlan vállalati méret egyesíthető benne. A részvénytársaság teljesítményének kiemelt jelentőségű mércéje részvényeinek árfolyam-alakulása.
Betéti társaság Bt.
A Bt-nek legalább 1 beltagja van korlátlan felelősséggel és személyes közreműködéssel, és 1 kültagja van, akinek felelőssége a bevitt vagyon erejéig terjed. Személyes részvétele a társaság tevékenységében nem szükséges. A társaságot csak a beltag képviselheti. Jogi személyiség nélküli személy alapíthatja. Mivel előirt minimális tőke nincs, Magyarországon jelenleg ez a legelterjedtebb társasági forma.
Közkereseti társaság Kkt.
A Kkt alapításával a tagok arra vállalnak kötelezettségek, hogy közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyon a társaság rendelkezésére bocsátják pénz vagy apport formájában. Felelősségük a tartozásokért korlátlan és egyetemleges. A társaság működése során létrejött vagyon a társaság tulajdona. A tagok kötelesek személyesen közreműködni a társaság tevékenységében. A legfontosabb ügyekben a taggyűlés járhat el. (Jogi személyiség nélküli)
Korlátolt felelősségű társaság Kft.
A Kft. olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alapítanak üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására. A tagok által szolgáltatott vagyon nevezzük törzsbetétnek. A törzstőke a törzsbetétek összege. A Kft. legfőbb szerve a taggyűlés. A tagok szavazati jogának mértékét a társasági szerződésben kell szabályozni.
A szövetkezet is egy társas tulajdonforma. A tagok csak a bevitt vagyonukkal felelnek a szövetkezet veszteségeiért. Választott igazgatótanács irányítja. A szövetkezetek közgyűlésein az egy tag egy szavazat elve érvényesül. A szövetkezetek a tulajdonosok, más vállalkozók vagy a fogyasztók számára nyújtanak szolgáltatásokat. A szövetkezetek bizonyos gazdálkodási funkciókat vesznek át tagjaiktól (pl. a fogyasztók érdekeit védő „fogyasztási szövetkezetek).
Az idő szerep a gazdaságban
A gazdasági idő kifejezi, hogy a vállalat mennyi idő alatt és milyen módon tud reagálni a piaci eseményekre.
Gazdasági időtávok:
Ø A piaci időtáv, más néven nagyon rövid időtáv az, amelyen belül a vállalat a termelés megváltoztatásával már nem képe reagálni a külső eseményekre, csak piaci eladás vagy vétel lehetséges.
Ø A rövid időtáv az a periódus, amelyen belül a vállalat egy vagy több termelési tényező változtatásával, a termelés módosításával is reagálhat a piaci fejleményekre, miközben más tényezői változtathatatlan fix tényezők.
Ø A hosszú időtáv az a periódus, amelyen belül a vállalat valamennyi termelési tényezőjének mennyiség megváltoztatható.
A termelés műszaki összefüggései:
Technikailag hatékonyak azok a technológiák, amelyekben nincs fölös kapacitás. A fölösleges kapacitás egy termelési tényező azon mennyiség, amelynek bevonása a termelésbe nem növeli a kibocsátást, vagy az adott kibocsátási szintet feltételezve nem helyettesít másik termelési tényezőt.
A gazdasági hatékonyságot úgy állapítjuk meg, hogy adott feladat elvégzéséhez meghatározzuk a legkisebb költségű eljárást, vagy fordítva: adott összköltség mellett keressük a legnagyobb termelési eredményt.
A termelési függvény: Termelési függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a termelési tényezők lehetséges kombinációihoz a maximális kibocsátási mennyiséget rendeli hozzá.
Hosszútáv esetén Q = f (K, L) (K = tőke, L = munka)
Rövidtáv esetén Q = f (K0, L)
A munka határterméke mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a kibocsátás, ha egységnyivel megváltozik a felhasznált munka mennyisége.
A munka átlagterméke mérőszám, amely kifejezi az egységnyi munkafelhasználásra jutó kibocsátás mennyiségét.
A csökkenő hozadék elve az a tétel, miszerint egy tényező határterméke csökken, amint egyre növelik annak felhasználást, miközben a többi termelési tényező mennyisége változatlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése