A piaci versenyhelyzet két szélsőséges formája a tökéletes verseny és a tiszta monopólium, de sok átmeneti piaci helyzet is lehetséges, közülük kiemelkedik az a helyzet, amikor néhány egymást jól ismerő egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng adott termék piacán. Az utóbbit kétszereplős (oligopol) piacnak nevezzük. A piaci verseny jellegét meghatározó tényezők:
Ø Mennyien vannak az eladók és a vevők
Ø Könnyű-e vagy nehéz új termelőknek, illetve vásárlóknak belépni a piacra
Ø Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat
A piaci verseny formái:
Ø Tökéletesen versenyző piacok (kompetitv)
Ø Monopolizált piacok
ü Tiszta monopólium piaca
ü Oligopol piac
A tökéletes verseny
Tökéletes verseny alakul ki egy termék piacán, ha sok kis eladó és sok kis vevő van. Ekkor egyikőjük sem képes egyedül befolyásolni a piacot. Nem tud olyan árat vagy olyan mennyiséget kínálni, hogy az elmozdítsa a piac egészét.
Tökéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a be és kilépés. A tökéletes verseny elengedhetetlen feltétele a szabad be- és kilépés, tehát hogy senki és semmi ne akadályozza újabb termelők és vevők be- vagy kilépését. Jogi vagy pénzügyi-gazdasági feltételek gátolhatják a termelők szabad mozgását. Például komoly gazdasági akadályt jelent, ha óriási tőkét kell indulásként befektetni.
Tökéletes verseny esetén a vállalkozó számára a piaci ár adottság. Ekkor a vállalat egyetlen „p” piaci árat érhet el. Ezen az áron bármennyit eladhat saját szerény lehetőségein belül.
Monopolizált piacok – tiszta monopólium
A monopolizált piac kifejezést használjuk akkor, amikor általánosabban akarjuk kifejezni, hogy a tiszta verseny feltételei hiányoznak. Ez azt jelenti, hogy csak néhány nagy vállalat van a piacon. A monopolpiac különleges esete a tiszta monopólium, amikor egyetlen termelőre szűkül egy termék piaca. Ha egy vállalat egyedüli eladója valamely terméknek vagy szolgáltatásnak, sem hazai versenytársai sem importált termékek nem befolyásolják érdemben a hazai piacát, akkor monopol szerepet játszik.
Tiszta monopólium az a piaci forma, amikor egyetlen eladója van a terméknek az adott piacon.
A monopolvállalat közvetlenül érzékeli a piacot, s egyszerre képes meghatározni, milyen áron és mennyit érdemes gyártani. A monopólium nem árelfogadó, hanem önmaga is képes befolyásolni a piaci árat. A monopólium kialakulásának több oka is lehet:
Ø Az optimális üzemméret nagysága a piachoz. Ha az üzemméret viszonylag kicsi a piachoz képest, akkor az iparág közelít a tökéletes versenyhez. A gazdaságos üzemméret alapján kialakuló monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük.
Ø A beinduláshoz szükséges beruházások és pénzbefektetések nagysága. Néhány modern iparág nagyméretű komplex gyárakat, elszereléseket, nagyobb pénzbefektetést kíván. Minél nagyobb pénzbefektetés kell adott piacra való sikeres belépéshez, annál inkább korlátozott a belépők köre.
Ø Szabadalmak, licencek, know-how-k. A technikai fejlődés legújabb eredményeit általában szabadalmak védik. A termék pontos leírását és termelésének engedélyét valamint gyártási eljárását meg kell vásárolni. Monopolhelyzetbe jut egy cég, ha megszerez egy értékes szabadalma és a licencet nem adja tovább.
Ø Ellenőrzési monopólium fontos nyersanyagforrások felett. Az iparágban hosszabb ideig működő cégek fokozatosan megszerezhetik az ellenőrzést a termelési folyamathoz szükséges nyersanyagok területén. Az ilyen engedélyek (koncessziók) megvásárlásával monopolhelyzetbe kerülhet a vállalat, ami egyoldalú előnyöket biztosít piaci partnereivel szemben.
Ø Az állami piacszabályozás is korlátozhatja a piacra lépést. A vámok hatásosan védik a belső piacot, korlátozzák a külföldiek belépését, mert megdrágítják termékeiket. A behozatali tilalom még keményebb korlát. Egy vállalat monopolistává válhat azzal, hogy az államtól sikerül megszereznie egy adott szolgáltatás nyújtásának vagy termék termelésének kizárólagos jogát adott földrajzi régióban.
Az oligopólium egy gyakran előforduló monopolizált piac, átmenet a tiszta verseny és a tiszta monopólium között. Az új belépő kemény munkával, óriási reklámkampánnyal kénytelen megdolgozni a piacot, mert vagy befér a piacra, kiszorítva valakit, vagy újabb keresletet támaszt és bővül a piac.
Oligopólium az a piaci forma, amikor néhány nagyobb termelő kínálata látja el a teljes piacot. Az oligopol vállalatok sajátos alkalmazkodási stratégiákat választanak, melyek eredményeképp sajátos egyensúlyi ár alakul ki.
Versenyszabályozás
Az állam feladata a piaci versennyel kapcsolatban
Ø Megakadályozni a piac monopolizálódását azokban az iparágakban, ahol a gazdaságos üzemméret és egyéb tényezők nem indokolják a monopólium létét (antitröszt politika)
Ø A létező monopóliumokat szabályozni kell a jóléti veszteségek csökkentése érdekében. (regulációs politika)
Az antitröszt politika részei mindazon törvények és intézkedések, amelyek a monopolpozíciók kialakulását akadályozták, vagy a verseny élénkítését támogatják az olyan piacokon, ahol a termelés mérete, a termelési költségek nem indokolják monopolpiac kialakulását. A versenytörvény tiltja a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat, amelyeknek gyűjtőfogalma kartell. A törvény értelmében tilos a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása. Tilos egyeztetett árak kialakítása, a piac felosztása, egyéb versenytársak kizárása.
Az antitröszt politika eszközei:
Ø A tisztességtelen piaci magatartás tilalma: a versenytörvény fogalmazza meg. Tilos a versenytárgyalás, az árverés, a tőzsdei alku tisztaságát bármilyen módon megsérteni. Azaz tilos a megtévesztő tájékoztatás, a hírnév rontás, az üzleti titok megsértése, az utánzás.
Ø A fogyasztók megtévesztésének tilalma: Tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni. A fogyasztó megtévesztésének minősül valótlan tényt közölni az áruról, megtévesztő tartalmú címkét használni, elhallgatni ha az áru szabványon kívüli. Tilos árengedményt imitálni, hogy egy nem létező magas árat áthúzva egy ehhez képest adott árengedményt feltüntetni.
Ø Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:
ü A szerződésekkel kapcsolatban: indokolatlan egyoldalú előnyt kötni
ü Indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötéstől
ü A másik fél döntéseit indokolatlan előnyszerzés céljából befolyásolni
ü Piacra lépést vagy műszaki fejlődést akadályozni
Ø Fúziókontroll: Előzetesen engedélyeztetni kell egy fúziót akkor, ha ezzel a résztvevők ún. „meghatározó piaci befolyást”, részesedést érnek el. Engedélyt kell kérni a fúzióhoz, ha az egyesült vállalat árbevétele meghaladja a 10 milliárd forint nagyságrendet. Ha a fúzió ronthatja a gazdaság, a piac hatékonyságát, akkor a hivatal megtiltja az egyesülést.
Ø Dömpingár tilalma: Kimondja, hogy az árak meghatározása az üzletfelekre tartozik (azaz a legfőbb szabályozó a piac). Meghatározza hol és hogyan avatkozhat be az állam az árakba. Tilos az ún. dömpingár alkalmazása. Ennek értelmében súlyos kártérítésre kötelezik a céget, ha kiderül, hogy a termékét a költségeinél alacsonyabb áron vitte egy piacra óriási mennyiségben. Ezzel a dömpinggel tönkreteszi a versenytársakat, hogy után a piac egyedüli eladójaként megemelje az árat és monopolprofitot érjen el.
A monopolellenes intézkedések sajátos módja a privatizáció, az állami vállalatok magánkézbe adása. A monopolizált iparágak jelentős része állami tulajdon a világ számos országában.
Regulációs politika
A regulációs politika sem tagadja azt az elvet, hogy a verseny előnyösebb a társadalomnak, mint a monopolizált piac. Vannak azonban kivételek. A kormányzatok által pénzügyileg is támogatott óriási kutatási programok (űrhajózás, hadiipar stb.) monopolhelyzetbe hoznak nagyvállalatokat. Számos olyan fogyasztási cikk is van, amelyeknek a termelése úgy a leghatékonyabb, ha egyetlen vállalat van a piacon.
Regulációs politikának nevezzük a tényleges és tartósan működő monopóliumokat szabályozó bizonyos intézkedéseket.
A reguláció lényege: úgy szabályozni a természetes monopóliumok tevékenységét, hogy az ár az indokolt ráfordításaikat fedezze, de a normálprofitjuk, a hosszú távú tőkemegtérülésük biztosítva legyen. Időről időre felül kell vizsgálni, hogy érdemes-e egyetlen regulált céget működtetni az adott iparágban, vagy meg kell engedni a versenyt. 1990 a dereguláció éve volt hazánkban. Ekkor töröltek kb 800 olyan szabályt, rendeletet, törvényt, amelyek hihetetlenül apró részletekben előírták az állami vállalatok működését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése