A világgazdaság makroszintű egységeinek az egyes országok gazdaságát, a nemzetgazdaságokat tekintjük. A nemzetgazdasági mértékben lezajló gazdasági folyamatok magukban foglalják:
- a javak kibocsátásával megvalósuló jövedelemképződést
- a keletkezett jövedelmek elsődleges elosztását
- a jövedelmek újraelosztását, és ennek alapján a végső felhasználásra rendelkezésre álló jövedelemösszegek kialakulását.
- A jövedelmek felhasználásának az alapvető célok közötti megosztását.
Hazánkban és más országokban is általában az ENSZ nemzeti számlarendszerének, az SNA-nak 1993-ra kidolgozott, korszerűsített változatát alkalmazzák a makrofolyamatok adatainak rendszerbe foglalt összesítéséhez. Nemzeti számlarendszerek csak századunkban alakultak kis, és az SNA-n kívül csak az MPS állt fenn hosszú ideig. Ez utóbbi kezdeti formájában az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején alakult ki a Szovjetunióban. Fogalomrendszerében Marx elméletének közgazdasági fogalmait vette alapul, és felépítésében a szovjet gazdaság működéséhez igazodott. Csak az anyagi termelésre terjedt ki és figyelmen kívül hagyta a nem anyagi szolgáltatásokat. A volt KGST-országok is az MPS-t alakították ki. Az ENSZ megfelelő intézményei a kialakuló SNA mellett az MPS-t is alkalmazták. A története során több átalakuláson átment MPS azzal szűnt meg, hogy a volt KGST-országok a piacgazdaságra törekedve az ehhez igazodó SNA-ra tértek át. Az SNA Keynes által meghatározott fogalmakra építette fogalomrendszerét, és a piacgazdaság viszonyai között fejlődött ki az USA-ban és Nyugat-Európában. Bevezetése az ötvenes évekre tehető a fejlett országokban. 1968-ban és 1993-ban korszerűsítették. Ez utóbbi formájában lett az ENSZ egyedüli nemzeti számlarendszere. Hazánkban a negyvenes-ötvenes évek fordulóján, összhangban az uralkodó gazdasági rendszerrel, az MPS rendszer épült ki. A hatvanas évek elejétől hazánk statisztikusai támogatták azokat az ENSZ-ajánlásokat, amelyek az MPS- és SNA-rendszert úgy kívánták fejleszteni, hogy közeledjenek egymáshoz. 1968-ban az MPS jellegű számlarendszert több SNA-ban alkalmazott elemmel bővítették.
Egy-egy makrogazdaság éves eredményeit átfogóan az SNA-alapmutatói tükrözik, amelyek megmondják:
- mennyi jövedelmet termeltek meg egy gazdaságban
- mennyi jövedelemhez jutottak az elsődleges elosztás során az adott makrogazdasághoz tartozó gazdasági szereplők
- mennyi jövedelem állt rendelkezésre összesen végső felhasználásra az újraelosztás után, az adott makrogazdasághoz tartozó gazdasági szereplőknél.
Az SNA törekvése, hogy a javak összegében minden létrehozott terméket és szolgáltatást számításba vegyen. Az összesítés során sokféle termék és szolgáltatás különböző mennyiségeit kell összeadni, azaz heterogén javak halmazait kell összegezni.
Bruttó kibocsátás
Régi érték Nettó jövedelem (új érték)
Amortizáció Folyótermelő felhasználás
A folyótermelő felhasználás azoknak a javaknak az értéke, amelyek a számbavétel időszakában, az adott makrogazdaságban tovább feldolgozásra kerülnek.
Végterméknek nevezzük azokat a javakat, amelyek a számbavétel időszakában az adott makrogazdaságban nem kerülnek tovább feldolgozásra, hanem a végső fogyasztást vagy a felhalmozást szolgálják. Végtermékek csoportjai:
- Beruházási javak (állótőkejavak)
- Fogyasztási javak
- Készletfelhalmozásra kerülő javak
- Exportjavak
A hozzáadott érték kifejezi, hogy az adott vállalat vagy termelési fázis mennyivel növelte az előző termelési fázisból felhasznált javak értékét. Azt is kifejezi, hogy az adott termelési fázis mennyivel járult hozzá a végtermék értékéhez. Kiszámítása: Új érték + Amortizáció
Árbevétel – Folyótermelő felhasználás
Egy nemzetgazdaságban az 1 év alatt kibocsátott javak árösszegéből a folyó termelőfelhasználás levonásával kapjuk meg az abban az évben termelt bruttó jövedelmet.
A megtermelt javakat a nemzteti számlarendszerben kibocsátásuk idején érvényes piaci árukon összesítik. Az összesítés eredményét a termelés folyó áron számított nagyságának, a termelés nominális mutatójának nevezzük. Ha össze akarjuk hasonlítani egymással az egymást követő években a jövedelem nagyságát, akkora nominális mutatók gyakran félrevezető képet adnak. Ilyenkor a termelés reálmutatóját használjuk, úgy számíthatjuk ki, hogy a kibocsátás folyó áron számított összegét elosztjuk az árszínvonalnak a kiinduló évhez mért viszonyszámával, a kiinduló évhez viszonyított árindexszel.
GDP: Bruttó hazai termék, 1 év alatt az ország területén előállított végtermékek összértéke
Kiszámítása: GDP=GO – Folyótermelő felhasználás
GDP=C + G + IB + X – IM
A GDP az SNA egyik alapmutatója.
NDP: Nettó hazai termék: 1 év alatt az ország területén előállított nettó végtermékek összege.
Kiszámítása: NDP=GDP – Amortizáció
NDP=GO – régi érték
NDP=C + G + IN + X – IM
GNI: Bruttó nemzeti jövedelem: 1 év alatt az ország állampolgárai által az elsődleges elosztás
keretében akár külföldről akár belföldről realizált bruttó jövedelmek összege.
Kiszámítása: GNI=GDP + Hazai gazdasági alanyok külföldi tényezőjövedelmei –
külföldi gazdasági alanyok hazai tényezőjövedelmei.
NNI: Nettó nemzeti jövedelem: 1 év alatt az ország állampolgárai által az elsődleges elosztás
keretében akár külföldről, akár belföldről realizált nettó jövedelmek összege.
Kiszámítása: NNI=GNI – Amortizáció
NNI=NDP + Hazai gazdasági alanyok külföldi tényezőjövedelmei –
külföldi gazdasági alanyok hazai tényezőjövedelmei
GNDI: Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem: 1 év alatt az ország állampolgárai által
végső felhasználásra, fogyasztásra és felhalmozásra fordítható bruttó nemzeti jövedelem
Kiszámítása: GNDI=GNI + beáramló transzferek – külföldre utalt transzferek
NNDI: Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem: 1 év alatt az ország állampolgárai által
végső felhasználásra, fogyasztása és felhalmozásra fordítható nettó nemzeti jövedelem.
Kiszámítása: NNDI=GNDI – Amortizáció
NNDI=NNI + beáramló transzferek – külföldre utalt transzferek
Az Y (Jövedelem) azonosítható a GDP-vel és az NDP-vel egyaránt. Ha Y=GDP, akkor az I a bruttó beruházásokat jelzi és az amortizáció része a vállalat megtakarításának, az SV-nek
Ha viszont Y=NDP, akkor az I a nettó beruházásokat jelzi, és az amortizáció nem szerepelhet az SV-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése