2007. december 16., vasárnap

pénzpiac

18. A pénzpiac

Nominális pénzkínálatnak nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a bankrendszer a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát.

Pénzkeresletnek nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők tranzakciós, óvatossági és spekulációs megfontolásokból szándékoznak tartani.

Tranzakciós pénzkeresletnek nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők termékek és szolgáltatások megvásárlására, valamint fizetési kötelezettségeik teljesítése céljából szándékoznak tartani. A tranzakciós pénzkereslet a makrogazdasági jövedelem növekvő függvénye.

Az óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amelyet a gazdasági szereplők előre nem tervezhető kiadások finanszírozására szándékoznak tartani. Az óvatossági pénzkereslet a makrojövedelem növekvő és a kamatláb csökkenő függvénye.

Spekulációs pénzkeresletnek nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők értékpapírok vásárlására szándékoznak tartani. A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye.

1. A pénzkereslet alakulását két tényező határozza meg, az egyik a jövedelem, amelynek módosulása egyenes arányban, a másik pedig a kamatláb, amelynek megváltozása fordított arányban hat a pénzkeresletre. Ezt a kapcsolatot fejezi ki a pénzkeresleti függvény. Pénzkeresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a makrojövedelem adott szintje mellett a kamatláb minden lehetséges értékéhez a gazdasági szereplők pénzkeresletét rendeli hozzá.

2. Ha a pénzkereslet két tényezője egymástól független, akkor a hatást külön- külön jellemezhetjük a következő ábra segítségével. Tegyük fel, hogy a gazdaság jelenlegi állapotát MD pénzkeresleti függvény írja le. Látható, hogy ha a kamatláb növekszik, akkor a pénzkereslet – az óvatossági pénzkereslet csökkenése miatt – csökken. Ha nő a jövedelem, akkkor a pénzkereslet is nő, mégpedig változatlan kamatláb mellett. A gazdaság új állapotát az MD’ pénzkeresleti függvény jellemzi. Mivel a jövedelemnek ez az elmozdulása bármilyen kamatláb esetén érvényes, azt is mondhatjuk, hogy a pénzkereslet görbéje a jövedelem növekedésével jobbra tolódik, míg a csökkenő jövedelem nyilván balra tolja a függvényt:




A pénzpiac egyensúlya – a kamatláb alakulása:

Nominális pénzkínálatnak nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a bankrendszer a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát. MS= nominális pénzkínálat

A reálpénzkínálat a nominális pénzkínálat és az árszínvonal hányadosa :

1. Adott nominális pénzkínálat mellett a reálpénzkínálat és a kamatláb összefüggését egy függőleges egyenes adja meg. A kamatláb és a pénzkereslet kapcsolat a már ismert negatív meredekségű egyenes. Az ábrán az MS/P reálpénzkínálat és az M0D pénzkeresleti függvény metszéspontja határozza meg a pénzkeresleti egyensúlyt biztosító kamatlábat, az i0-t.









2. Most tegyük fel, hogy a nominális jövedelem nő. Ennek két különböző oka lehet: vagy nőtt a reáljövedelem, vagy az árszínvonal emelkedett. Az első esetben a megnövekedett jövedelem hatására nő a pénzkereslet, a pénzkeresleti függvény jobbra tolódik. A pénzpiacon régi i0 kamatláb mellett túlkereslet lép fel. Ha a központi bank nem bocsát ki több bankjegyet, akkor a hitellehetőségek relatíve szűkülnek, azaz i0 kamatláb mellett többen kívánnak hitelt felvenni, mint amennyi a jelenlegi hitelkínálat. Ez a helyzet végül a kamatláb emelkedését eredményezi. Ez pedig csökkenti a pénzkeresletet és így helyreáll a pénzpiaci egyensúly. A jövedelem növekedése tehát az egyensúlyi kamatláb növekedését eredményezi:

A pénzkereslet – reálmennyiség lévén – nem

változik. A régi i0 kamatláb mellett pénztúl- kereslet jelentkezik. A kamatláb növekedni

kezd. A függvények új metszéspontja azt

mutatja, hogy az árszínvonal emelkedése mi-

att az egyensúlyi kamatláb i0-ról i1-re nőtt.

Hasonlóképpen mutatható ki az ellenkező e-

setben, hogy csökkenő árszínvonal mellett a-

lacsonyabb kamatláb alakul ki.

Az árszínvonal hatása az egyensúlyi kamatlábra:




Láthatjuk, hogy alacsony árszínvonal (P0) a-

lacsony kamtlábbal (i0) jár együtt.

Magasabb árszínvonal (P1) pedig magasabb

kamatlábat (i1) eredményez.

Nincsenek megjegyzések: