A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely egyben ezen igény kielégítésére is serkenti a fogyasztót. A szükséglet fajtái:
Ø Létszükséglet
Ø Magasabb rendű szükséglet
Ø (Vagy kielégíthető vagy nem kielégíthető szükséglet)
Ø
A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat az ár és a jövedelem.
Piaci szereplőknek nevezzük mindazokat a személyeket, szervezeteket, intézményeket és vállalatokat, amelyek fogyasztói vagy termelői tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci eseményeket és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők.
A piac mindig egy adott áru cseréjének, adásvételének színtere, ahol az áru, illetve szolgáltatás iránt érdeklődők és az azt elcserélni szándékozó piaci szereplők találkoznak. A piac a modern gazdaságok egyik legfontosabb jelensége. A piaci csere két szereplője a vevő és az eladó. A vevők azért lépnek a piacra, hogy ellássák magukat azokkal a javakkal és szolgáltatásokkal, amelyekre szükségük van. Az eladók ugyanakkor azzal a szándékkal jelennek meg a piacon, hogy a saját maguk szempontjából felesleges többletüket eladják. A piaci kereslet tárgya az áru.
A gazdaság klasszikus körforgásában a résztvevők hol vevőként, hogy pedig eladóként jelennek meg a piacon. Az emberek kétféle módon juthatnak jövedelemhez: munkájuk eladásával vagy a tulajdonukban lévő anyagi termelési tényezők (föld, tőke, nyersanyag) bérleti jogának eladásával.
A termelési tényezők piacán (inputpiacon) a vállalkozások a termelésben használható javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a termelési tényezők tulajdonosaival mint eladókkal.
A fogyasztási javak piacán (outputpiacon) a jövedelemmel rendelkező tényezőtulajdonosok a tovább már nem feldolgozott javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a vállalkozásokkal mint eladókkal.
Elsődlegesen tehát azért megyünk a piacra, hogy ott beszerezzük szükségleteinket. A fogyasztási cikkeket a termékek piacán vásároljuk. Az értük kifizetett pénzhez viszont úgy jutunk, hogy előzetesen a termelési tényezők piacán értékesítettük valamilyen, a tulajdonunkban lévő termelési szolgáltatást. Ily módon az adásvételi cserék, a tranzakciók egy körfolyamatot alkotnak, amely összeköti az outputpiacot az inputpiaccal, valamint a két piac vevőit egymással.
A kereslet és a kínálat
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy az összes vásárló – különböző lehetséges árak mellett- mennyit akar és képes együttesen megvásárolni az adott termékből.
Valamely termékből az egy adott árhoz tartozó keresett mennyiség az a termékmennyiség, amelyet a vásárlók képesek és meg akarnak venni az adott áron.
Egyéni kereslet: Kifejezi, hogy valamelyik terméke egyik fogyasztója mennyit képes és hajlandó megvásárolni a termék lehetséges árai mellett. A piaci kereslet ezeknek az egyéni keresleteknek az összege.
Keresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely az adott termék lehetséges piaci áraihoz a kereslet mennyiségét rendeli hozzá.
A kereslet törvénye: Növekvő árhoz csökkenő, csökkenő árhoz növekvő keresleti mennyiség tartozik. Ha P1 >P0 akkor Q1 <>0
A keresletet befolyásoló tényezők:
Ø 
A fogyasztók száma
Ø A fogyasztók ízlésvilága
Ø A fogyasztók jövedelme A kereslet jellegét befolyásoló tényezők
Ø Más termékek árai
Ø Az adott termék ára : A kereslet mennyiségét befolyásoló tényező
Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy az összes termelő különböző lehetséges árak mellett mennyit akar és képes együttesen eladásra termelni az adott termékből.
Az egyéni kínálat kifejezi, hogy egy adott termék valamelyik termelője a termék lehetséges piaci árai mellett mennyit képes és hajlandó előállítani az adott termékből. ( a piaci kínálat az egyéni kínálatok összege).
Termelői többletnek nevezzük azt a haszonmennyiséget, amelyet a termelők minden olyan termék eladása után realizálnak, amelynek határköltsége alacsonyabb a piaci árnál.
A határköltség mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik meg a vállalat összköltség, ha egységnyivel megváltoztatja kibocsátását valamely termékből.
Valamely termékből az egy adott árhoz tartozó kínált mennyiség az a terméknagyság, amelyet a termelők képesek és meg akarnak termelni eladásra az adott áron.
Kínálati függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a termék lehetséges piaci áraihoz a piaci kínálat mennyiségét rendeli hozzá.
A kínálat törvénye: magasabb árhoz nagyobb kínálati mennyiség, alacsony árhoz pedig kisebb kínálati mennyiség tartozik. Ha P1 > P0 akkor Q1 > Q0
A kínálatot befolyásoló tényezők:
Ø 
Termelők száma
Ø A termelés természeti adottságai
Ø A termelés technikai, technológiai feltételei A kínálat jellegét befolyásoló
Ø A termelés költségviszonyai tényezők
Ø A termék ára : A kínálat mennyiségét befolyásoló tényező.
A piaci egyensúly, a túlkereslet és a túlkínálat értelmezése
A keresleti és kínálati függvényeknek közös koordináta-rendszerben való ábrázolásával és viszonyuk elemzésével nagyon összevont formában jellemezhetjük egy termék piacát. Mindkét esetben a termék ára a független változó, s a kínálat és kereslet mennyisége ugyanarra a termékre vonatkozik. Az így kapott ábra a közgazdaságtan legalapvetőbb eszköze, amelyet Marshall-keresztnek nevezünk.
Az egyensúlyi ár az a kitüntetett piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége éppen megegyezik. Piaci egyensúly esetén mind az eladók, mind a vevők elégedetek a kialakult piaci helyzettel. Az érvényes piaci ár mellet nincsen eladatlan termék, illetve kielégítetlen fizetőképes kereslet.
A piaci ár valamely terméknek a piacon érvényesülő tényleges ára, amely a vevői és eladói szándékok viszonyát fejezi ki, és ezek alakulásától függően folyamatosan változik.
Amikor a ténylegesen kialakuló piaci ár valamiért kisebb lesz az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkeresletet okoz: az adott ár mellett a keresett mennyiség meghaladja az eladásra kínált mennyiséget. Ilyenkor a vevők hiányt érzékelnek a termék piacán, s versenyeznek, hogy hozzájussanak a korlátozott mennyiségben kínált termékhez
Ha a ténylegesen kialakuló piaci ár valamilyen oknál fogva magasabb az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkínálatot idéz elő a piacon: az adott ár mellett a kínált mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget, s ezért az eladóknak nehézsége támad a megtermelt termékek eladásakor.
A piaci automatizmus: A piaci szereplők százezreinek – önmagában jelentéktelennek tűnő egyéni cselekedeti összeadódnak, s a piac , mint „élő rendszer” automatikus reakcióként valósulnak meg. A szereplőknek alapvető szabályokkal, törvényszerűségekkel kell szembenézniük, s ezt piaci automatizmusnak nevezzük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése