2007. december 16., vasárnap

Makro folyamatok

13. A makrogazdasági folyamatok

A mikroökonómia a gazdasági jelenségeket és folyamatokat az egyes gazdasági alanyok nézőpontjából vizsgálja. Valójában a vállalat, illetve a háztartás mindig egy közelebbről meg nem határozott, de konkrét, egyedi vállalat, illetve háztartás modelljét jelentette. A makroökonómia ugyanezen rendszerek egy másik metszetét vázolja. A makrogazdaságtan a vállalatról nem mint valamely konkrét vállalatról beszél, hanem az összes vállalatból álló aggregátumról. A makroökonómia nem valamilyen termék előállítására fordítja a figyelme, hanem az összes terméket foglalja össze az általa használt output fogalommal. Így a makroökonómiára a kettő aggregálás jellemző: a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglaljuk össze, a termékeket pedig termékcsoportokká vagy akár egyetlenegy termékhalmazzá összesítjük.

Gazdasági folyamatok

Gazdasági folyamatnak nevezzük az adott makrogazdaságban a termékek előállításával, elosztásával, cseréjével és felhasználásával valamint a jövedelmek keletkezésével, elosztásával és felhasználásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások összességét.

Gazdasági folyamat








Reálfolyamat Jövedelmi folyamat

Termékek és szolgáltatások áramlása Pénzáramlás a makrogazdasági szereplők a makrogazdasági szereplők (szektorok) (szektorok) között.

között.

Folyóügyletek Felhalmozási ügyletek Folyóügyletek Felhalmozási ügyletek

A termékek útját a reálfolyamatok követik nyomon. A jövedelmek reálfolyamatok keretében keletkeznek és a reálfolyamatok keretében költik el azokat. A reálfolyamatok és a jövedelmi folyamtok tehát a gazdasági folyamatok két vetületét fejezik ki. Mind a reál- mind a jövedelemfolyamatokat további két csoportba soroljuk. Azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek növelik vagy csökkentik a gazdasági erőforrások állományát, felhalmozási ügyleteknek nevezzük. Azokat pedig, amelyek nem érintik a folyóügyleteknek nevezzük.

A makrogazdasági kibocsátás (Q) az adott makrogazdaságban meghatározott idő, általában 1 év alatt előállított termékek és szolgáltatások összessége.

A makrogazdasági jövedelem (Y):

- a reálfolyamatok oldaláról: realizált kibocsátás (a végtermékek összértéke)

- jövedelmi folyamatok oldaláról: a termelési tényezők tulajdonosai által realizált jövedelmek összege (realizált munkabérek, profitok, kamatok, bérleti díjak összege.

A makrogazdasági jövedelem felhasználása:

- Fogyasztás (C): Makrogazdasági fogyasztás a makrogazdasági jövedelemnek az a része, amelyet a szükségletek kielégítését szolgáló termékekre és szolgáltatásokra költenek el.

- Megtakarítás (S): A makrogazdasági jövedelemnek az a része, amelyet nem költenek el fogyasztásra.

Jövedelem (Y)

Fogyasztás C Megtakarítás (S)

Felhalmozás

Beruházás (bruttó) Készletfelhalmozás

Pótló Bővítő inputkészletek Outputkészletek

Az el nem költött jövedelem megtakarítás (S). A felhalmozás olyan javak felhalmozása, amelyeket az adott időszak termeléséből arra a célra fordítanak, hogy azokkal bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket. A felhalmozás egyrészt beruházás, amely az állótőke pótlására és bővítésére fordított tőkejavak pótlását jelenti, másrészt készletfelhalmozás. A készletfelhalmozás magában foglalja a folyamatos termeléshez szükséges nyersanyagok, segédanyagok, egyszóval az inputkészletek, valamint az értékesítésre váró termékhalma, az outputkészletek felhalmozását.

A beruházás (bruttó beruházás) két részből áll:

- Az elhasznált állóeszközök pótlásából

- A jövőbeni többletcélok eléréséhez szükséges bővítésből

A nettó beruházás (I) tulajdonképpen a bővítő beruházást jelenti, azaz a felhalmozott eszközöknek azt a növekményét tartalmazza, amely a termelés folyamán elhasználódott állótőke értékét meghaladja.

Nettó beruházás = Bruttó beruházás – Pótlás

Árszínvonalon a makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlagát értjük, amely megmutatja, mennyibe kerül a kibocsátás. Az árszínvonal reciprokát a pénz vásárlóértékének nevezzük. A pénz vásárlóértéke kifejezi, hogy az adott makrogazdaságban egységnyi pénzmennyiségért átlagosan mennyi termék és szolgáltatás vásárolható.

A makrogazdaság szereplői

Gazdasági szektor azon gazdasági alanyok összessége, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel számolnak, és mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak.

- Magánszektor: háztartások, vállalatok

- Állam

- Külföld

A háztartási szektor jellemzői:

- Gazdasági célja a szükségletek kielégítése

- A háztartási szektor a termelési tényezők eladásából illetve bérbeadásából szerez jövedelmet.

- Döntéseiben a jövedelem optimális felhasználására, tehát a szükségletek legteljesebb kielégítésére törekszik

A vállalati szektor jellemzői:

- A termékeket és szolgáltatásokat előállító gazdasági alanyok összessége

- Célja a profit

- A profit elérése érdekében a termelési tényezők optimális felhasználására törekednek

Az állami szektor jellemzői:

- A kormányzati szervek valamint a különböző önkormányzatok összessége

- Gazdasági célja a társadalmi jólét, a biztonság és a szabadság biztosítása

- Az állam kiadásait adóbevételekből finanszírozza

- Az állam az adóbevételek és a támogatások révén újra elosztja a makrogazdasági jövedelmet YDI= Y- T + TR

A külföld szektor jellemzői:

- Azok a gazdasági alanyok tartoznak ide, amelyek nem tartoznak a nemzetgazdasághoz de kapcsolatban vannak a hazai gazdasági szereplőkkel.

A makrogazdasági jövedelem körforgása

A gazdasági folyamatok megismeréséhez olyan információ-rendszer kidolgozása szükséges, amely a jövedelmek keletkezését, elosztását, illetve felhasználásának folyamatát követi nyomon. Ezt a nemzetgazdaságok elszámolási rendszere foglalja egységes keretbe. E rendszer nyomon követi a reálfolyamatok során keletkezett jövedelmeket, azok elosztását és felhasználását, egyben megteremti a kapcsolatot a reál- és jövedelmi folyamatok között.

A makrogazdasági jövedelmi folyamat szakaszai:

- Jövedelmek keletkezése

- A jövedelem elsődleges elosztása: a jövedelem elsődleges elosztásán a jövedelem elosztását érjük a termelési tényezők tulajdonosai között.

- A jövedelem újraelosztása: az állam által kivetett adók és az állam által kifizetett támogatások révén.

- A rendelkezésre álló jövedelmek felhasználása

- A megtakarítások átcsoportosítása beruházási célokra

A nemzeti számlarendszer elemei: folyótételszlák , tőkeszámla, hazai össztermékszla

Nincsenek megjegyzések: