Makro piac

15. A makrogazdaság piacai

A gazdasági folyamatok színtere a piac. Ott adják illetve veszik a különböző termékeket. A makroökonómia a különböző piacokat különbözteti meg egymástól:

• Fogyasztási javak piacát
• Tőkejavak piacát
• Pénzpiacot
• Munkapiacot

A négy piac közül az első kettő igen szoros kapcsolatban áll egymással, hiszen itt a vállalati szféra kibocsátása cserél gazdát. A fogyasztási cikkek piacát és a tőkejavak piacát ezért együttesen árupiacnak nevezzük. A gazdaság működését ezen piacok közötti kölcsönhatásokhoz kapcsolhatjuk. A működésképtelen gazdaság esetén e szerint valamelyik piac nem működik, illetve az ott keletkezett zavarok tovagyűrűznek, más piacok működésének gátat szabva.

Az árupiac

A piac elemzéséhez bizonyos kitüntett helyzetből, az egyensúlyi helyzetből kell kiindulni. Árupiaci egyensúlyon a makroökonómiában is a kereslet és a kínálat egyenlőségét értjük. A makroökonómiai kereslet az árupiacon a javak azon mennyisége, amelyet a gazdaság szereplői adott árszínvonalon vásárolni képesek és hajlandók. A makrogazdaság árukínálata pedig az a termékmennyiség, amelyet a gazdaság szereplői adott technológiai kapacitások mellett ugyancsak adott árszínvonalon hajlandók termelni. A makroökonómiában nem foglakozunk az egyes termékek áraival, hanem az egész gazdaságra jellemző átlagárral. Csupán annyit tudunk, hogy a termékek átlagosan mennyivel drágultak, illetve mennyivel lettek olcsóbbak, de az árak szerkezetét nem ismerjük. A mikroökonómiában a keresletet és a kínálatot mindig termékek vonatkozásában értelmeztük. Ezért nem vihetjük át a mikroökonómiai kereslet- és kínálatelemzést a makrogazdaságba.

A makrogazdasági keresletet befolyásoló tényezők:

· A tervezett makrogazdasági jövedelem

· A forgalomban lévő pénz mennyisége

· Az előző két tényezőt befolyásoló egyéb tényezők

Az árukereslet

Egyszerűsítő feltevések az árupiaci kereslet elemzésével kapcsolatban:

· Kétszektoros makrogazdasági modell

· A forgalomban lévő pénz mennyisége állandó

· Az árszínvonal változatlan

Így egy olyan makrogazdasághoz térünk vissza, amelyben csak a vállalati és a háztartási szféra működik. Mindkét szféra képes megtakarításokra.

Makrogazdasági fogyasztási kereslet

Makrogazdasági fogyasztás a makrogazdasági jövedelemnek az a része, amelyet a szükségletek kielégítésére szolgáló termékekre és szolgáltatásokra költenek el. Makrogazdasági fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem minden szintjéhez a fogyasztási keresletet rendeli hozzá. A fogyasztási kereslet összetevői:

· Autonóm fogyasztás: a jövedelemszinttől független fogyasztási kereslet. C_o

· A jövedelemtől függő fogyasztás: Fogyasztási határhajlandóság mérőszám, mely kifejezi, hogy hány egységgel változik a fogyasztási kereslet, ha egységnyivel változik a tervezett makrogazdasági jövedelem értéke. C*Y

A megtakarítás

A megtakarítás az a jövedelemrész, amelyet nem költenek el fogyasztási javakra. Fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem mindenszintjéhez a megtakarítások értékét rendeli hozzá.

A megtakarítási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a megtakarítás értéke, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.(ez a megtakarítási függvény meredeksége)

Az autonóm megtakarítás a megtakarításnak az a része, amelynek nagysága nem függ a tervezett makrogazdasági jövedelem alakulástól. Azt is mondhatjuk, hogy az autonóm fogyasztás levonás a megtakarításból. Így nyilvánvaló a megállapítás: Nincs autonóm fogyasztás autonóm megtakarítás nélkül.

A beruházás

A beruházás az állótőke pótlása és bővítése, másrészt pedig készletfelhalmozás. A beruházás autonóm keresleti tényező, nagysága független a makrogazdasági jövedelem alakulásától. Ennek magyarázata:

· A beruházási tevékenységben lényegesen nagyobb szerepet játszik az időtényező és a kockázatvállalás, mint a fogyasztásban.

· A megtakarítás nem válik automatikusan beruházássá

· A beruházási szándékokat nem várható makrogazdasági jövedelem motiválja, hanem annak egyik összetevője, a profitvárakozás. A makrogazdasági jövedelem többi összetevője a beruházó számára költségtényező.

A beruházási tevékenység függ:

- a profitvárakozásoktól :a beruházási kereslet a profitvárakozások növekvő függvénye

- a kamatlábtól: a beruházási kereslet a kamatláb csökkenő függvénye

Az egyensúlyi jövedelem

Az egyensúlyi jövedelem lényege: A tervezett makrogazdasági jövedelem értéke megegyezik a szándékolt fogyasztás és beruházás összegével. Azaz egyensúlyi jövedelemnél a megtermelni szándékolt jövedelem érétke megegyezik az elkölteni szándékolt jövedelem értékével.

A kiadási multiplikátor mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik meg az egyensúlyi jövedelem, ha egységnyivel megváltozik valamely autonóm keresleti tényező.