2007. december 16., vasárnap

A költségvetési politika

20. A költségvetési politika hatása az árupiaci egyensúlyra

A költségvetés egyenlege

Az álam bevételeit és kiadásait egymással összehasonlító mérleg az álam költségvetési mérlege.

A költségvetés mérlege egyensúlyban van, ha a kormányzati kiadások és az állami megtakarítások összege egyenlő az adókkal:

G + Tr + SÁ = T

A három tényező körül a megtakarítások összege függ a másik kettőtől.

Ha G + Tr <> akkor a költségvetés szufficites. Bevételi többlet alakul ki, tehát a bevételek nagyobbak, mint a kiadások. Ebben az esetben SA > 0 Az állam nettó hitelezőként jelenik meg a piacon.

Ha G + Tr > T, akkor a költségvetés deficites. Kiadási többlet, tehát a kiadások összege meghaladja a bevételek összegét és költségvetési hiány alakul ki. Ilyenkor az állam tartozik a gazdasági szférának. Ebben az esetben SA <>

Ha G + Tr = T, akkor a költségvetés egyensúlyban van. Ebben az esetben SA = 0

Költségvetési politikán azon gazdaságirányító és befolyásoló intézkedéseket értjük, amelyeket az állam a költségvetés bevételei illetve kiadásai révén valósít meg.

A kormány háromféleképpen folytathat költségvetési politikát:

- a bevételek szabályozása

- a kiadások szabályozása

- a bevételek és kiadások együttes szabályozása révén

Az adóztatás

Az adó a közkiadások nélkülözhetetlen pénzügyi forrása, amelyet az állam általában törvényekben meghatározott módon egyoldalúan, kényszer útján von el a gazdasági szereplőktől.

Az adó fajtái:

Ø Az adóalanyhoz való viszony szerint:

- Közvetlen adó: Az adókötelezettség közvetlenül az adóalany jövedelmét terheli: Pl. SZJA, Társasági Adó

- Közvetett adó: A termékek és szolgáltatások forgalmára kivetett adó. Az adókötelezettség nem az adóalany, hanem a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztójának jövedelmét terheli: Pl. fogyasztási adó, importvám, ÁFA

Ø Az adóalaphoz való viszony szerint:

- Autonóm adó: Az adókötelezettség mértéke független az adóalany jövedelmétől: Pl. földadó, gépjárműadó, vagyonadó, súlyadó

- Jövedelemadó: Az adókötelezettség mértéke az adóalany jövedelmétől függ: Pl. SZJA, Társasági Adó, ÁFA

A jövedelemadó fajtái:

Ø Lineáris adó: 1 kulcsos adó (Társasági Adó)

Ø Progresszív jövedelemadó: A magasabb jövedelemsávba eső jövedelemrész után magasabb kulcs szerint kell adózni. (SZJA)

Ø Degresszív: A magasabb jövedelemsávba eső jövedelemrész után alacsonyabb kulcs szerint kell adózni.

Az adóztatás hatása a makrogazdasági folyamatokra

Az adóztatás hatása a makrogazdasági keresletre:

A makrogazdasági fogyasztás a jövedelem függvénye. Ha azt megadóztatják, akkor a háztartási szféra nem rendelkezik az egész jövedelemmel, a felhasználható jövedelem ennél kisebb. Ezért kisebb a fizetőképes kereslet is, ami csökkenti a makrokeresletet. A fogyasztási függvény lefelé tolódik. Ha valamely ország kormánya adócsökkentésről dönt, akkor a háztartások a korább időszaknál több felhasználható jövedelemmel rendelkeznek. A fogyasztási kereslet növekedni kezd, a fogyasztási függvény felfelé tolódik.

Az adóztatás hatása az egyensúlyi jövedelemre:

Adó multiplikátor: Mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel csökken az egyensúlyi jövedelem, ha egységnyivel megemelkedik az adóösszeg.

Az adóztatás természetesen nem csupán a háztartási szférát érinti. Hatása a termelési szférában is érezhető. Okai:

Ha a háztartások rendelkezésére álló jövedelem adóemelés miatt csökken, akkor – figyelembe véve, hogy a lakosság a fogyasztási szint megtartására törekszik – a jövedelem a fogyasztásnál nagyobb mértékben csökken, a korábban félretett pénz egy részét most fogyasztási célokra fordítja. Ebből kifolyólag a tőkepiacra kevesebb jövedelem áramlik, ami szűkíti a beruházási hitelek forrását. Az adóztatás ugyanakkor a vállalati szférát közvetlenül is befolyásolja. Minthogy a vállalatok nyereségük egy részét kötelesek a költségvetésbe befizetni, csökken a beruházási célokra felhasználható, rendelkezésükre álló saját tőke. A vállalati szférában így szintén kisebb megtakarítások képződnek, ami a beruházási hitelkeresletet tovább szűkíti. A vállalati szféra tisztában van azzal, hogy az adóemelés hatására a lakosság fogyasztási kereslete csökkeni fog. Ezért ez várhatóan értékesítési gondokat okoz. Nem érdemes termelését tovább bővíteni, s így saját maga csökkenti a beruházási keresletet. A beruházások csökkenet, ez pedig a makrokereslet további csökkenéséhez vezet.

Az adó és a kínálat alakulása:

Ha az adóterhek nőnek, akkor a termelő semmiképpen sem bővítheti a termelést, mert keresletkiesésre számít, sőt valószínűleg a termelést visszafogja. Ez csak az egyik hatás. Az adóemelés azonban költségnövekedést is jelent. Ha a vállalkozónak több adót kell fizetnie, az csökkenti a nyereségét, esetleg annyira, hogy a termelés folytatása már nem gazdaságos. Elkerülhetnék a termékgyártás beszüntetését, ha az adót az árba építik. Ez a lépés azonban kevés sikerrel kecsegtet, hiszen a fogyasztási kereslet már eleve csökkent. A magasabb árak most még inkább a csökkenő kereslet irányába hatnak majd. Amennyiben a termelő nem olyan közszükségleti terméket gyárt, amelyet a lakosság kénytelen magasabb áron is megvenni, feltehetően rákényszerül, hogy a termelését csökkentse, sőt végső esetben teljesen megszüntesse.

Ha az adóterhek csökkentik a háztartások jövedelmét, akkor a munkát kínáló gazdasági szféra szinte azonnal magasabb béreket követel. Megkezdődnek a tárgyalások a szakszervezetek és a munkáltatók között, amelyeken a szakszervezetek tárgyalási pozíciója igen kedvező: a nominálbér növekedésének komoly esélyei vannak. Ez a következő reakciót váltja ki:

BérnövekedésàNő a reálbéràCsökken a munkakeresletàCsökken a foglalkoztatottságà csökken a kibocsátás

A költségvetési kiadások hatása az árupiaci keresletre:

Az állami költségvetési mérleg kiadási oldalán álló kormányzati tételek két nagy csoportra oszthatók:

Ø Kormányzati vásárlások: Olyan kiadások, amelyekkel a kormány árukat vásárol és szolgáltatásokat vesz igénybe. (szociális és kulturális kiadások, hadi kiadások, infrastruktúra fejlesztés)

Ø Transzferkiadások: Közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek áramlaka az állami költségvetésből a gazdasági szféra felé. (segélyek, támogatások, családi pótlék, adókedvezmények stb.)

A transzferek és az adók összehasonlításánál a következő hasonlóságot vehetjük észre: mind a kettő közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelmet képvisel. Az adókat az állam kényszer útján hajtja be, anélkül, hogy közvetlenül valamilyen ellenszolgáltatást nyújtana. A transzferek estében ez fordított: itt az állam nem követel ellenértéket a kifizetett költségvetési eszközökért. Ily módon mondhatjuk, hogy a transzferkifizetések a jövedelemáramlás szempontjából negatív adónak tekinthetők.

A kormányzati kiadások hatása az egyensúlyi jövedelemre és a fogyasztási keresletre:

A kormányzati vásárlás még egyensúlyban lévő költségvetés esetében is ösztönzőleg hat a termelésre.

A transzferek hatása az egyensúlyi jövedelemre és a fogyasztási keresletre:

A Haavelmo-tétel lényege: Egy adóból finanszírozott kormányzati vásárlás is megnöveli a makrogazdasági összkeresletet és az egyensúlyi jövedelmet. Az adóból finanszírozott kormányzati vásárlás a kormányzati vásárlás összegével növeli meg az egyensúlyi jövedelmet.

Nincsenek megjegyzések: