infláció

19. Az infláció

Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése.

A defláció az árszínvonal tartós csökkenése.

Az inflációs ráta kifejezi, hogy az előző időszakhoz képest hány százalékkal emelkedett az árszínvonal.

P1-P0/P0

Infláció fajtái:

- kúszó infláció: az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő.

- Vágtató infláció: az árszínvonal változása évente már csak két-háromjegyű számokkal fejezhető ki, az árak hirtelen nőnek. Vágtató infláció idején a pénz gyors ütemű elértéktelenedése miatt az emberek egyre inkább szabadulni akarnak tőle. Ahelyett, hogy pénzben tartanák vagyonukat, befektetéseket választanak.

- Hiperinfláció az árszínvonal drasztikus emelkedése, nem biztosítja a gazdasági tisztánlátást. A pénz rohamosan elértéktelenedik. Az inflációs ráta eléri a havi 100%-ot.

Az infláció okai:

Ha a makrokereslet nagyobb, mint a makrokínálat, akkor az árak nem csak az egyes termékek esetében nőnek, hanem összefüggésükben is. Miért haladhatja meg a makrokereslet a kínálatot?:

- a kereslet nő a kínálathoz képest

- kínálat csökken a kereslethez képest

Keresleti infláció azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellett nőnek.

Költséginflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken.

A keresleti infláció okai:

¨ autonóm keresleti tényezők növekedése:

- az autonóm fogyasztás növekedése

- az autonóm beruházás növekedése

¨ a forgalomban levő pénzmennyiség növekedése

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása az árszínvonalra, a kamatlábra vmint a makrogazdasági jövedelemre:

- autonóm fogyasztási kereslet növekedésének okai: A beruházás a piaci kamatláb függvénye, ha jók a profitkilátások akkor nagyobb kamatláb mellett is kockáztat beruházást, ha az értékesítési rendszert nem tartja stabilnak akkor hiába olcsó a beruházási hitel, az előállított terméket nem tudja eladni, nem vág bele komolyabb tőkebővítésbe. Ha a fogyasztó tudja, hogy áremelkedés várható, ha teheti még az alacsonyabb áron megpróbálja megvásárolni a kívánt termékeket.

- autonóm fogyasztási kereslet hatásmechanizmusa: AZ autonóm fogyasztás nő, nő a fogyasztási kereslet(a függvény felfele tolódik), nő az összkereslet, nő a pénzkereslet. A túlkereslet lesz az árupiacon, melynek hatására az árszínvonal nő. A pénzpiacon istúlkereslet lesz, aminek hatására a kamatláb emelkedik. Az új egyensúlyi jövedelem a megemelkedett árszínvonal és kamatláb mellett jön létre.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása az árszínvonalra:

- autonóm beruházás növekedésének okai: A beruházási keresletet jelentős mértékben befolyásolja a profitvárakozások és a kamatláb. Ha szép profitra számíthatnak, akkor adott kamatláb és adott jövedelemszint mellett fokozzák beruházási keresletüket.

- autonóm beruházás növekedésének hatásmechanizmusa: ha javulnak a profitkilátások nő a beruházási kereslet. Változatlan fogyasztói kereslet mellett ennek hatására az összkereslet is nő, nő az árszínvonal, az árupiacon túlkereslet. Ha nő az összkereslet, megnő a tranzakciós pénzigény,(a beruházási hitelek iránti igény) így a pénzpiacon is túlkereslet lesz, ami kamatláb emelkedéshez vezet. Az új egyensúly a korábbinál magasabb árszínvonal és kamatláb mellett jön létre.

A pénzmennyiség növekedésének hatása az árszínvonalra:

A forgalomban levő pénzmennyiséget az állam és a jegybank szabályozza. A pénzmennyiség növekedése:

-Kötelező tartalékráta csökkenése

-Jegybanki kamatláb csökkenése (olcsóbban tudnak hiteleket felvenni, a kereskedelmi bankok hiteleket kiváltani)

- Értékpapír, deviza, arany vásárlása(a bankokhoz jegybankpénz áramlik megnövekszik a jegybanki tartalékuk.)

A pénzmennyiség növekedésének hatásmechanizmusa: nő a pénzmennyiség nő a reálpénzkínálat, túlkínálat a pénzpiacon, ami csökkenő kamatlábhoz vezet. Emiatt nő a beruházási kereslet, nő az árupiaci összkereslet, túlkereslet az árupiacon,(ez enyhíti a pénzpiaci túlkínálatot) nő az árszínvonal és az egyensúlyi jövedelem, nő a makrokereslet, de kamatszint emelkedés nem következik be.

A költséginfláció azt jelenti, hogy a vállalati szféra költségei megnövekszenek, ezért változatlan árszínvonal mellett a korábbinál kevesebb terméket hajlandó piacra vinni. Így a makrokínálati függvény balra tolódik és az árszínvonal változatlan kereslet mellett megemelkedik. Nem tartoznak a vállalati szféra költségei közé azok a tőkejavak, amelyek a vállalati szférán belül cserélnek gazdát. Ilyenek azok a tőkejavak, amelyek a folyó termelőfelhasználásba tartoznak: alapanyagok, félkész termékek. A vállalati szféra költségei: a munka költsége, a folyó termelőfelhasználásba tartozó importált tőkejavak.

Költséginfláció okai:

- folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulása

- nominálbérek emelkedése

A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulásának hatása az árszínvonalra:

Nominálbérek emelkedése:

Ha a nominálbér nő, nő a reálbérszint. Ez a vállalati szféra számára költségnövekedést jelent, a munka iránt csökken a kereslet, vagyis kevesebb embert foglalkoztatnak. A kibocsátás is csökkeni fog az adott árszínvonal mellett. Az árupiacon túlkereslet alakul ki, ami árszínvonal emelkedést von maga után. Ez a lecsökkent kibocsátás nem az eredeti kínálati függvényen helyezkedik el, hanem az P irányába tolódik. Az új egyensúly egy korábbinál magasabb árszínvonal és alacsonyabb kibocsátási szint mellett valósul meg.

Ha növekszik az árszínvonal de a megállapított pénzbér nem változik, akkor ugyanannyi pénzért a fogyasztók most kevesebb árut tudnak vásárolni. A szakszervezetek tárgyalást kezdeményeznek a bér növelésével kapcsolatban, a munkaadók kénytelenek tudomásul venni, elismerni a tényt, de törekedni fognak a bérkövetelések mérséklésére.

Körforgás alakul majd ki:

Nő az árszínvonal - nőnek a pénzbérek - csökken a munkakereslet – csökken a foglalkoztatottság – csökken a kibocsátás – túlkereslet alakul ki az árupiacon – az árszínvonal újra nőni kezd.

Ár-bér spirálnak nevezzük a pénzbér és az árszínvonal emelkedésének egymást erősítő folyamatát.