A SZÜKSÉGLETEK; SZŰKÖSSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS. JAVAK ÉS VAGYONI ELEMEK

SZÜKSÉGLETEK: egy hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvésre késztet. A szükséglet a munka megteremtője. Ősembereknek innovációs kényszere volt, mely beszédre, munkára, védekezésre késztette őket.
Maslow-piramis: az alul lévő szükséglet megteremti a felsőbb szinteket.

1. esztétikai szükséglet (szépre-jóra igény)
2. tudás és megértés szükséglete (alkotás, közlés, eladni önmagunkat)
3. önmegvalósítás szükséglete (elégedettség önmagunkkal)
4. elismerés és megbecsülés szükséglete (igény a tiszteletben tartásra)
5. közösséghez való tartozás szükséglete (ember = társas lény)
6. biztonság szükséglete (az ember alapvető szükségleteinek jövőbeni kielégítése, tartalékolás, takarékosság)
7. fiziológiai (lét) szükséglet (éhség, szomjúság, hideg, meleg)
Szükségletek sajátossága:
•állandóan újrakeletkező;
•véglegesen soha ki nem elégíthető, korlátlanság;
•belső hiányérzet, ami motivál a hiányérzet megszüntetésére;
•szükséglet kielégítés: a fogyasztás újratermelődik;
•sokszínűség;

Szükségletek sokfélesége:
•Élettani,(biológiai) •Eszmei-ideológiai,
•kulturális, •politikai,
•szociális, •etikai, •egészségügyi, •esztétikai.



Sokféleség típusai:
- alapvető (effektív) szükségletek: a társadalom tagjai számára hozzáférhető, kielégíthető;
- választott (látens) szükséglet: az eszközök korlátozottak, az egyénnek rangsorolnia kell a szükségletek között;
- lehetséges (virtuális) szükséglet: valamilyen szükséglet kielégítésére meg van az igény, kielégítése még nem oldható meg.
Szükségletekkel kapcsolatos törvényszerűségek:
- Engel-Schwabsch törvény: az embernek minél kisebb a jövedelme, annál többet költ alapvető szükségleteinek kielégítésére.
- Egy szükséglet kielégítése újabbat teremt, ezek a komplementer (kiegészítő) szükségletek.
- Minél inkább kielégíthető az egyén szükséglete, annál nagyobb az igény a társadalmi szükséglet kielégítésére (pld. egyre jobb autók egyre jobb utakat kívánnak).
- Ha az alapvető szükséglete kielégíthetőek, nagyobb az igény a választott szükségletek kielégítésére.
SZÜKÖSSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS, JAVAK
Szűkösség: a korlátlan szükségletek és a korlátozott erőforrások együttes jelenléte.
Javak: szükségletek elégíthetőek ki vele. (javak=jószágok)
Mindkettő szűkösen áll rendelkezésre, ezért a gazdaság szereplőit gazdálkodásra készteti (kényszeríti).
Javak csoportosítása:
- Szabad javak (pld. a levegő): elegendő mértékben áll rendelkezésre, nincs piaci áruk, nem érvényesül a piaci mechanizmus, nem kell az ilyen jószágot adatolni;
- Gazdasági javak (economic goods): korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, szűkös, nagyobb a kereslet mint a kínálat, valamilyen áron adatolni kell.
o anyagi gazdasági javak: fogyasztási, beruházási javak;
o nem anyagi gazdasági javak: jogok, jogosultságok.





Csoportosítható még: fogyasztók száma és fogyasztók kizárása szerint:

fogyasztók száma FSZ fogyasztók száma
fogyasztók kizárása K korlátozott
K KT KT korlátozatlan
L MJ DKJ
NL KJ TKJ KIZ fogyasztók kizárása
L lehetséges
MJ magánjavak NL nem lehetséges
KJ közös javak
DKJ díjköteles javak
TKJ tiszta közjavak

Magánjavak: az jut a jószághoz, aki meg tudja fizetni.
Közös javak: a jószág sorban állásos adagolása, esetleg plusz díj
megfizetése (pld. szállodai tenisz-pálya használat).
Díjköteles javak: adagolásakor díj bevezetése (pld. műsorszórás esetén).
Tiszta közjavak: természeti szépség.

VAGYON
Vagyon és vagyoni elemek: szükséges a jószágok előállításához. Ezek is javak, még pedig tartós használati javak.
Vagyon elemei:
- emberi tőke: munkaerő, munkaképesség, tudás, egyéb képességeink; (Schultz: Beruházás az emberi tőkébe, Nobel-díjas mű)
- tőkejavak: termelt termelési eszközök (épületek, gépek, berendezések);
- termelési erőforrások: nem termelt termelési eszközök (föld, ásványkincsek)
Ezen elemek a gazdálkodás során termelő szolgáltatásokat nyújtanak (termelési tényezők):
- emberi tőke → munka
- tőkejavak → tőke
- termelési erőforrások → bánya