ÁRVÁLTOZÁS HELYETTESÍTÉSI ÉS JÖVEDELMI HATÁSA; PARADOX ÁRHATÁSO

5. tétel
ÁRVÁLTOZÁS HELYETTESÍTÉSI ÉS JÖVEDELMI HATÁSA;
PARADOX ÁRHATÁSOK.


Egyéni keresleti függvény:

Csak x, vagy y árváltozását figyeljük, de a
jövedelem változatlan!

Ha x ára változik, a költségvetési egyenes
elfordul!

PCC (ár fogyasztási görbe): a fogyasztó x
termék árának változása esetén mely fogyasztói
kosarakat preferálja.











Az árváltozás hatásai:
- jövedelmi,
- helyettesítési.

Jövedelmi árváltozás:
- Ha x ára emelkedik, akkor a költségvetési egyenes az origóhoz közelebbi indifferens görbét érinti. Ezt a fogyasztó úgy éli meg, mintha nominál jövedelme csökkent volna.
- Ha x ára csökken, akkor az olyan a fogyasztó számára, mintha a jövedelme emelkedett volna.

Helyettesítési árváltozás:
- Ha x ára csökken (x olcsóbb lesz), akkor y relatíve drágább lesz. A termék árarányai módosulnak.
Előfordul, hogy y-ból kevesebbet, x-ből többet vásárolnak.
A két hatás egyszerre működik:
- egyrészről, ha x ára csökken, akkor x kereslete nő (helyettesítési hatás),
- másrészről növekszik a reáljövedelem (jövedelmi hatás).

PARADOX ÁRHATÁS

Kereslet árrugalmassága (E) :

 = kereslet mennyiség %-os változása
ár %-os változása

A mutató (E) általában negatív, az ár és a kereslet egymással ellentétes irányban mozog.

│E│ > 1 , akkor a kereslet rugalmas (nem létszükségleti javak)

│E│≤ 1 , akkor a kereslet rugalmatlan (létszükségleti javak esete)


Paradox hatások (kivételek):

Sznob-hatás:
Csökken ugyan egy termék ára, ennek ellenére csökken a kereslet is. A fogyasztók sznob-módon viselkednek (nyáj-hatás), pld. divatcikkek esetében.

Spekulációs hatás:
Egyes termék ára növekszik, még is megemelkedik a kereslet iránta. Griffen-hatás (Sir Robert Griffen).