MUNKAPIAC; MUNKAKÍNÁLAT; MUNKAKERESLET

16. tétel

MUNKAPIAC; MUNKAKÍNÁLAT; MUNKAKERESLET

A piac szegmentálható (szeletekre bontható). A mikroökonómia szerint a piacnak 3 szegmense (szelete) van:
- reálpiac,
- tőkejavak piaca,
- munkapiac.
A munkapiac esetében 2 szereplő van jelen a piacon:
- háztartások: ez jeleníti meg a munkakínálatot;
- vállalkozók/termelők/állam: ezen az oldalon van a munkakereslet.

MUNKA KÍNÁLAT

Egyfajta fogyasztói döntés szerint alakul. A munkakínálóként megjelenő háztartások olyanok, mint a szabadidő fogyasztói.
A mikroökonómia szerint a szabadidő áruként fogható fel. Fogyasztása növeli a háztartások jólétét. Ha áruként fogjuk fel, akkor ez is szűkös, ezért adagolni kell, ára van, tehát fizetni kell érte.
Munkakínálat kialakulásakor fontos szerepe van a munkabérnek, ami lehet nominálbér (átutalt munkabér) és reálbér (az a pénzjövedelem, amit a nominál bérből adott ár mellett meg tud a háztartás vásárolni). A reálbért úgy tudjuk kiszámolni, hogy a nominálbért elosztjuk az árral, azaz reálbér=W/p.
A mikroökonómia a nominálbért (W) vizsgálja .

Munkabér szerepe kettős:
- egyrészt a munka eladás ára,
- másrészt a szabadidő vételi ára.

Munkabér hatása kettős:
- Helyettesítési hatás: ha megnövekszik a munkabér, akkor a szabadidő ára drágul, tehát érdemes feláldozni a szabadidőt. Ez növeli a munkakínálatot.
Ha nő a munkakínálat, akkor a háztartások jövedelme megnövekszik, ezért többet tud fogyasztani más áruból, tehát a szabadidőt helyettesíti más jószág fogyasztásával.

- Jövedelmi hatás: ha megnövekszik a munkabér, akkor megnövekszik a szabadidő iránti kereslet, ezzel csökken a munkakínálat.

A két hatás együtt érvényesül. Amelyik hatás erősebb, úgy fog csökkenni, vagy nőni a munkakínálat. Ha a helyettesítési hatás erősebb, akkor nő a munkakínálat, ha a jövedelmi hatás erősebb, akkor csökken a munkakínálat.


MUNKAKÍNÁLATI FÜGGVÉNY


W A görbe visszahajlik.
(munkabér)
Alsó szakaszán: kicsi a munkakí-
nálat, mert nagy a fogyasztott sza-
badidő mennyiség. Ezért a háztar-
SL tásnak kicsi lesz a jövedelme, a
szabadidőt kevésre értékeli, na-
erősebb a jövedelmi gyobb szabadidőről hajlandó le-
hatás mondani. Ebben a szakaszban erő-
W0 sebb a helyettesítési hatás.
erősebb a helyettesítési
hatás Felső szakaszán: ha növekszik a
bér, növekszik a munkakínálat,
növekszik a jövedelem, csökken a
szabadidő. Kevesebbre értékeli a
többletjövedelmet. Ebben a sza-
kaszban gyengül a helyettesítési
L hatás és erősödik a jövedelmi
(munka) hatás.








MUNKAKERESLET

Munkakereslettel lép fel a termelői oldal, illetve az állam. A vállalkozás szempontjából a munka egy termelési tényező, ebből következik, hogy a vállalkozói oldalon a munka iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet.

Ha nő a munkabér, a vállalkozó határköltsége megemelkedik. Ha nő a határköltség, akkor csökken a profit maximum.

Ha kisebb a termelés, kisebb lesz a munka felhasználás is. Növekvő munkabérhez csökkenő munkakereslet tartozik!