A FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS DÖNTÉSE; A JÖVEDELEM VÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE

4. tétel
A FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS DÖNTÉSE;
A JÖVEDELEM VÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE

Optimális döntés: ha a megvásárolható kosarak közül a leghasznosabbat
választja a fogyasztó.

Fogyasztói döntés optimalizálása:
A fogyasztó célja: adott jövedelem és árak mellett a lehető legnagyobb hasznot érje el. A jövedelme korlátozott, ha valamiből többet akar, másról le kell mondania. Feláldozott és a nyert hasznot veti össze. (Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna amiről lemondani kényszerülünk.). Nyert haszon: annak a terméknek a határhaszna, amit a más termékről való lemondással nyerünk.
Meddig érdemes csereberélni a termékek között? Addig, ameddig az összhaszon a csere segítségével növelhető.
Az előnykiegyenlítődés elve: a növekvő mennyiségű termék határhaszna fokozatosan csökken, a csökkenő mértékben rendelkezésre álló jószág határhaszna egyre nő. Optimális eset: a nyert és a feláldozott hasznok kiegyenlítődnek. A termék hasznossága az árak és a vásárolt mennyiségek ismeretében összevethető. Egyensúlyi helyzetben: az egyik termékre költött utolsó pénzegységből származó határhaszon = más termékekre fordított utolsó pénzegységből nyerhető határhaszonnal.
Gossen II. törvénye
• A fogyasztó akkor költi el jövedelmét
optimálisan, ha az utolsó pénzegység
által nyerhető határhaszon bármelyik
termékre nézve ugyanakkora.
• Fogyasztási szerkezet kialakítása függ: a
fogyasztó preferenciarendszerétől, a
termékek áraitól (árarányaitól),
pénzjövedelemtől.

Fogyasztó optimális döntésének ábrázolása:
B-pont esetén: nem tudja mevásárolni a terméket a reáljövedelemből.
C-D pont esetében: mindkettő ugyan-
olyan hasznos, a C-pont esetében
még pénze is maradna.
A-pont esetében: ez az optimális, a leg-
magasabb, itt a hasznosság és a
fogyasztó a teljes jövedelmét is
elkölti.
Optimális, az a kombináció, amelynél a
közömbösségi görbe a költségvetési
egyenest érinti (A-pont!!!)

Nominál jövedelem változása: a
fogyasztó jövedelmének változása
hogyan befolyásolja fogyasztását?

Engel-görbe: párhuzamosan eltolódik, ha az
optimális pontokat összekötjük
→ ICC-görbe (jövedelem-
fogyasztási görbe)


ICC-görbe



Engel-görbe
1. Azon jószágok, amelyek így viselkednek a
jövedelem változás hatására: normál jószágok
(45°-os).
2. Szuperior javak: egyik termékre többet költ, mint a másikra, de nem azonos mértékben.
3. Inferior javak (alsóbbrendű javak): ha nő a jövedelem, az adott termék kereslete csökken (pld. „Tesco-gazdaságos” termékek).

Kereslet – jövedelem rugalmassága
Hány százalékkal változik az adott jószág kereslete 1 %-os jövedelem változás hatására?
Rugalmassági mutató:
 = kereslet %-os változása
jövedelem %-os változása

Ha E < 0, akkor alsóbbrendű (inferior )javak (pld. liszt, margarin).
Ha E > 0, akkor normál javak
 E > 0 ≤ 1, akkor létszükségleti javak (pld. kenyér, vaj, tej).
 E = 1 akkor luxus javak (dohány, kávé, alkohol).
Ha E = 0, akkor szuperior javakról beszélünk (Ld. Engel-görbe 2.)