KÜLASŐ GAZDASÁGI HATÁSOK; JÓLÉTI VESZTESÉG CSÖKKENTÉSE

KÜLASŐ GAZDASÁGI HATÁSOK;
JÓLÉTI VESZTESÉG CSÖKKENTÉSE

Külső gazdasági hatások: externáliák (externália: egy gazdasági szereplő
tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyá-
solja egy másik szereplő helyzetét).
Vannak olyan hatások, melyek nem a gazdasági
együttműködés következményei, nem un. „szer-
ződések” következményei.

A gazdaság működése szerződések halmaza, de az externáliák szerződésen kívüli hatások. Azokra is hatást gyakorol, akik nem részesei a szerződésnek.
A hatás befolyásolja a szereplők jólétét, a fogyasztók hasznosságát, a termelők profit maximumát. Ezek a hatások NEM SZÁNDÉKOLT hatások.

Externáliák megkülönböztetése 2 módon lehetséges:
1. Tevékenység szerinti megkülönböztetés:
- termelői: a külső hatások a termelőt érintik;
- fogyasztói: a fogyasztók hasznosságát befolyásolja.
2. Külső gazdasági hatás szerinti megkülönböztetés:
- pozitív: a külső gazdasági hatás kedvezően befolyásolja a környezetet. A gazdasági szereplők olyan előnyhöz jutnak, melyért nem fizetnek. (Egy tevékenység olyan előnyöket biztosít, amelyekért az előnyt élvezők nem fizetnek.)
- negatív: a gazdasági szereplőket a gazdasági hatás negatívan befolyásolja, olyan károsodást szenvednek, amelyet a piacon keresztül nem térítenek meg. (Egy tevékenység olyan károkat okoz, amelyeket nem térítenek meg a károkat elszenvedőknek.)

A két szempont összehozható:
termelői externália:
- pozitív termelői externáliánál a termelés költsége csökken;
- negatív termelői externáliánál a termelési költség növekszik;
fogyasztói externália:
- az érintett fogyasztó hasznossága növekszik;
- az érintett fogyasztó hasznossága csökken.
Példa externáliára:

pozitív externália: pld. a környezetszennyezés
negatív externália: pld. kutató-fejlesztő tevékenység, vagy méhész-méhek tevékenysége a szomszéd gyümölcsösében.

Az externáliák hol zavarják egymást, hol részesítik a gazdaság szereplőit.

A külső gazdasági hatásokat belsővé kell tenni:
- negatív externáliánál a költséget
- pozitív externáliánál a hasznot
a szereplők számára elérhetővé kell tenni.


KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK BELSŐVÉ TÉTELE
(INTERNALIZÁLÁS)

Internalizálás: belsővé tétel.

Belsővé tétel történhet:
- Önkéntes megállapodás, vagy kompromisszum (COASE). Például a környezetszennyező üzem melletti lakosokat kártalanítani kell. Mivel a külső externália általában sok szereplős, ezért belsővé kell tenni.
- Jogi eszközökkel való kötelezés az externáliák ellentételezésére (PIGOU-ADÓ). Egyfajta adó kivetése, hatósági eszközökkel, előírással való korlátozás.
- Externáliák mérhetővé tétele.
- Környezettudatos szemlélet kialakítása.
- „Szennyezési jogok piaca” elmélet (BUBORÉK-ELV)

Államok megállapodnak abban, hogy
mindenkinek van egy kis „kockája”: egy
ország mennyi szennyezést bocsáthat ki.
Ha többre van szüksége, a szennyezési
jogot más országtól megvásárolja, de a
„buborékot” szétfeszíteni NEM lehet!