KERESKEDELEM-POLITIKA; VÁMOK; PROTEKCIONIZMUS

19. tétel

KERESKEDELEM-POLITIKA; VÁMOK; PROTEKCIONIZMUS

Kereskedelem-politika: valamilyen gazdaság-politikai intézkedés, mely az
ország külkereskedelmét befolyásolja.
Lehet:
- a szerző likviditására jó hatással lenne, ha kattintanál egyet egy hirdetésre! :]
- szabadkereskedelmi politika: az állam nem avatkozik be a kereskedelembe;
- protekcionista kereskedelem-politika: az állam valamilyen gazdaságot befolyásoló tényezőt alkalmaz vámok, vagy import kvóta (az állam megszabja a bevihető maximum termékmennyiséget – ez jelentős az EU-ban, ott található mezőgazdasági kvóta).

Integrálódási formák, fokozatok az egyes gazdasági együttműködésben:

1. Teljesen zárt gazdaság (autarchia): önellátás, nincs külkereskedelmi tevékenység (pld. Észak-Korea).
2. Preferenciális övezet: az egymással kereskedő államok kedvezményt nyújtanak egymásnak (pld. Egyesült Királyság és gyarmatai).
3. Vámközösség: vámok az integráción belül nincsenek, de az országok kifelé eltérő vámpolitikát alkalmaznak (pld. EFTA 1961-ben: EFTA-tagok: akik a Közös Piacba nem léptek be pld. Skandinávia és Ausztria; CEFTA 1990-ben pld. Közép-európai Kereskedelmi Társulás).
4. Vámunió: nincsenek önálló vámok az integráción belül és kifelé is egységesen lépnek fel (pld. Benelux államok 1957.)
5. Gazdasági Közösség: vámunió és szabad tőkeforgalom, szabad tőkemozgás (pld. Közös Piac).
6. Gazdasági Unió: nincsenek határok gazdasági szempontból, egységes gazdaságpolitikai elvek léteznek (pld. Európai Unió, Európai Közösség)
7. Valuta Unió: egységes valuta, egységes központi bank (ez a monetáris unió, EU-EK tagjai: 25 tagból 13 a monetáris unió tagja, a régi EU-ból nincs közte az Egyesült Királyság és Svédország – itt nem vezették be az egységes pénzt, az euro-t).
8. Politikai Unió: közös a gazdaságpolitika, közös a valuta, közös a külpolitika, közös a honvédelmi politika az integrációban.
VÁMOK

Vámok: egyfajta közvetett adó, közvetett adóként működik a határt átlépő
árukra vonatkozik.

Vámok lehetnek:
- Mennyiségi vám: az áruegység után befizetendő fix összeg.
Előnye: könnyen adminisztrálható.
Hátránya: nem követi automatikusan az inflációt és nem alkalmaz-
kodik az adott termék különböző variációinak eltérő
árához.
- Érték-vám: az áru árának bizonyos százaléka.
Hátránya: nehezebben adminisztrálható (mivel nehéz az áru – mindkét fél: vámfizető és vámhivatal – számára egyaránt kielégítő árát megállapítani).
Ha vámot vetnek ki, a termék ára a hazai fogyasztó számára megnövekedik, ebből következik, hogy a termelés és a hazai fogyasztás csökken.

PROTEKCIONIZMUS

Protekcionizmus: védővámrendszer, a hazai ipar támogatása védővámokkal.

Bevezetésének indokai:
- Hazai termelők védelme szubvenciókkal (támogatással).
- Egyes – gazdaságon kívüli – célok elérése (pld. mezőgazdasági tevékenység fenntartása).
- Cserearányok javítása (export-import viszonyának befolyásolása).
- „Kiskorú” iparágak védelme (pld. informatikai iparág).
- Munkanélküliség csökkentése.
- Külgazdasági egyensúly javítása.

KÜLASŐ GAZDASÁGI HATÁSOK; JÓLÉTI VESZTESÉG CSÖKKENTÉSE

KÜLASŐ GAZDASÁGI HATÁSOK;
JÓLÉTI VESZTESÉG CSÖKKENTÉSE

Külső gazdasági hatások: externáliák (externália: egy gazdasági szereplő
tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyá-
solja egy másik szereplő helyzetét).
Vannak olyan hatások, melyek nem a gazdasági
együttműködés következményei, nem un. „szer-
ződések” következményei.

A gazdaság működése szerződések halmaza, de az externáliák szerződésen kívüli hatások. Azokra is hatást gyakorol, akik nem részesei a szerződésnek.
A hatás befolyásolja a szereplők jólétét, a fogyasztók hasznosságát, a termelők profit maximumát. Ezek a hatások NEM SZÁNDÉKOLT hatások.

Externáliák megkülönböztetése 2 módon lehetséges:
1. Tevékenység szerinti megkülönböztetés:
- termelői: a külső hatások a termelőt érintik;
- fogyasztói: a fogyasztók hasznosságát befolyásolja.
2. Külső gazdasági hatás szerinti megkülönböztetés:
- pozitív: a külső gazdasági hatás kedvezően befolyásolja a környezetet. A gazdasági szereplők olyan előnyhöz jutnak, melyért nem fizetnek. (Egy tevékenység olyan előnyöket biztosít, amelyekért az előnyt élvezők nem fizetnek.)
- negatív: a gazdasági szereplőket a gazdasági hatás negatívan befolyásolja, olyan károsodást szenvednek, amelyet a piacon keresztül nem térítenek meg. (Egy tevékenység olyan károkat okoz, amelyeket nem térítenek meg a károkat elszenvedőknek.)

A két szempont összehozható:
termelői externália:
- pozitív termelői externáliánál a termelés költsége csökken;
- negatív termelői externáliánál a termelési költség növekszik;
fogyasztói externália:
- az érintett fogyasztó hasznossága növekszik;
- az érintett fogyasztó hasznossága csökken.
Példa externáliára:

pozitív externália: pld. a környezetszennyezés
negatív externália: pld. kutató-fejlesztő tevékenység, vagy méhész-méhek tevékenysége a szomszéd gyümölcsösében.

Az externáliák hol zavarják egymást, hol részesítik a gazdaság szereplőit.

A külső gazdasági hatásokat belsővé kell tenni:
- negatív externáliánál a költséget
- pozitív externáliánál a hasznot
a szereplők számára elérhetővé kell tenni.


KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK BELSŐVÉ TÉTELE
(INTERNALIZÁLÁS)

Internalizálás: belsővé tétel.

Belsővé tétel történhet:
- Önkéntes megállapodás, vagy kompromisszum (COASE). Például a környezetszennyező üzem melletti lakosokat kártalanítani kell. Mivel a külső externália általában sok szereplős, ezért belsővé kell tenni.
- Jogi eszközökkel való kötelezés az externáliák ellentételezésére (PIGOU-ADÓ). Egyfajta adó kivetése, hatósági eszközökkel, előírással való korlátozás.
- Externáliák mérhetővé tétele.
- Környezettudatos szemlélet kialakítása.
- „Szennyezési jogok piaca” elmélet (BUBORÉK-ELV)

Államok megállapodnak abban, hogy
mindenkinek van egy kis „kockája”: egy
ország mennyi szennyezést bocsáthat ki.
Ha többre van szüksége, a szennyezési
jogot más országtól megvásárolja, de a
„buborékot” szétfeszíteni NEM lehet!

MUNKAPIAC; MUNKAKÍNÁLAT; MUNKAKERESLET

16. tétel

MUNKAPIAC; MUNKAKÍNÁLAT; MUNKAKERESLET

A piac szegmentálható (szeletekre bontható). A mikroökonómia szerint a piacnak 3 szegmense (szelete) van:
- reálpiac,
- tőkejavak piaca,
- munkapiac.
A munkapiac esetében 2 szereplő van jelen a piacon:
- háztartások: ez jeleníti meg a munkakínálatot;
- vállalkozók/termelők/állam: ezen az oldalon van a munkakereslet.

MUNKA KÍNÁLAT

Egyfajta fogyasztói döntés szerint alakul. A munkakínálóként megjelenő háztartások olyanok, mint a szabadidő fogyasztói.
A mikroökonómia szerint a szabadidő áruként fogható fel. Fogyasztása növeli a háztartások jólétét. Ha áruként fogjuk fel, akkor ez is szűkös, ezért adagolni kell, ára van, tehát fizetni kell érte.
Munkakínálat kialakulásakor fontos szerepe van a munkabérnek, ami lehet nominálbér (átutalt munkabér) és reálbér (az a pénzjövedelem, amit a nominál bérből adott ár mellett meg tud a háztartás vásárolni). A reálbért úgy tudjuk kiszámolni, hogy a nominálbért elosztjuk az árral, azaz reálbér=W/p.
A mikroökonómia a nominálbért (W) vizsgálja .

Munkabér szerepe kettős:
- egyrészt a munka eladás ára,
- másrészt a szabadidő vételi ára.

Munkabér hatása kettős:
- Helyettesítési hatás: ha megnövekszik a munkabér, akkor a szabadidő ára drágul, tehát érdemes feláldozni a szabadidőt. Ez növeli a munkakínálatot.
Ha nő a munkakínálat, akkor a háztartások jövedelme megnövekszik, ezért többet tud fogyasztani más áruból, tehát a szabadidőt helyettesíti más jószág fogyasztásával.

- Jövedelmi hatás: ha megnövekszik a munkabér, akkor megnövekszik a szabadidő iránti kereslet, ezzel csökken a munkakínálat.

A két hatás együtt érvényesül. Amelyik hatás erősebb, úgy fog csökkenni, vagy nőni a munkakínálat. Ha a helyettesítési hatás erősebb, akkor nő a munkakínálat, ha a jövedelmi hatás erősebb, akkor csökken a munkakínálat.


MUNKAKÍNÁLATI FÜGGVÉNY


W A görbe visszahajlik.
(munkabér)
Alsó szakaszán: kicsi a munkakí-
nálat, mert nagy a fogyasztott sza-
badidő mennyiség. Ezért a háztar-
SL tásnak kicsi lesz a jövedelme, a
szabadidőt kevésre értékeli, na-
erősebb a jövedelmi gyobb szabadidőről hajlandó le-
hatás mondani. Ebben a szakaszban erő-
W0 sebb a helyettesítési hatás.
erősebb a helyettesítési
hatás Felső szakaszán: ha növekszik a
bér, növekszik a munkakínálat,
növekszik a jövedelem, csökken a
szabadidő. Kevesebbre értékeli a
többletjövedelmet. Ebben a sza-
kaszban gyengül a helyettesítési
L hatás és erősödik a jövedelmi
(munka) hatás.








MUNKAKERESLET

Munkakereslettel lép fel a termelői oldal, illetve az állam. A vállalkozás szempontjából a munka egy termelési tényező, ebből következik, hogy a vállalkozói oldalon a munka iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet.

Ha nő a munkabér, a vállalkozó határköltsége megemelkedik. Ha nő a határköltség, akkor csökken a profit maximum.

Ha kisebb a termelés, kisebb lesz a munka felhasználás is. Növekvő munkabérhez csökkenő munkakereslet tartozik!

PIACI FORMÁK; TÖKÉLETES VERSENY; HATÁRBEVÉTEL

11. tétel
PIACI FORMÁK; TÖKÉLETES VERSENY; HATÁRBEVÉTEL

Piacok felosztása:
- Piaci szereplők számának alakulása szerint.
- A termékek jellege szerint.

I./ Piaci szereplők száma szerinti piac felosztás:

1. Versenypiac.
Jellemző: a szereplők száma nagy (sok a termelő). A versenypiac kialakulásához sok feltételnek meg kell felelni.
Akkor alakul ki versenypiac, ha megengedett mind a belépési, mind a kilépési lehetőség. A szereplők döntenek! Nincs korlátozó tényező (illetve csak jogi jellegű lehet, pld. jogszabály).

2. Oligobol piac.
Jellemző: kevés szereplő van, de 1-nél több! Korlátozás van: az állam, vagy az önkormányzat korlátozza a belépést (pld. hatósági engedélyhez, vagy képzettséghez köti).

3. Monopol piac.
Jellemző: A monopólium szerint 1 szereplő van a piacon, mások számára a belépés teljesen korlátozott. (ld. 15. tétel).
Monoszórium: sajátos monopólium, a keresleti oldalon van csak 1 szereplő (a vevő, pld. felvásárlói kör a mezőgazdaságban).

II./ Termékek jellege szerinti piac felosztás:

1. Homogén termékek.
Jellemző: közöttük lévő minőségi különbség nincs, vagy van de elhanyagolható.

2. Differenciált termékek.
Jellemző: többféle termékvariáció létezik (pld. divatcikkek terén).

A két piaci forma összekapcsolható. Tökéletes versenypiacnál a termékek homogének, monopolisztikus piac esetén differenciált termékekről van szó.
A TÖKÉLETES VERSENY

A tökéletes verseny:
Idealizált állapot, a valóságban nincs. Sajátossága, hogy egyes piaci szereplő nagyon kicsi a piachoz képest. Az egyes termelő a piacot befolyásolni nem tudja. (Ha megemeli az árat, a vevő a másik versenyzőhöz megy!).
„SAY törvény” (dogma): Minden kínálat megteremti a maga keresletét.

A tökéletesen versenyző termelő ÁRELFOGADÓ, számára a termék keresleti ára adott.
p
A PD keresleti ár mellett bármenyi terméket
megvásárolhatnak a termelőtől.


Ha a termelő az árat a PD felé emelné, akkor
PD a terméke iránti kereslet nullára csökkenne.

0 q

HATÁRBEVÉTEL
Határbevétel: az ár adott, a termelő a bevételét a kibocsátás emelésével tudja növelni.
Teljes bevétel (TR) = keresleti ár (PD) * mennyiség (q)

TR = PD * q

Határbevétel (MR) = teljes bevétel (dTR) és a mennyiség szerinti differenciál hányados (dq).
MR = dTR
dq
A határbevétel megmutatja, hogyan változik a teljes bevétel egy pótlólagos termék eladásakor. Tökéletesen versenyző esetén a határbevétel megegyezik a keresleti árral:

MR = P

A VÁLLALKOZÓ PROFIT-MAXIMALIZÁLÓ DÖNTÉSE

12. tétel
A VÁLLALKOZÓ PROFIT-MAXIMALIZÁLÓ DÖNTÉSE

Profit: a bevételből kivonni a költségeket.
Gazdasági profit: bevételből kivonni a költségeket.
Számviteli profit: bevételből kivonni a számviteli költségeket.
Normál profit: költségeknek a nem bizonylatolható része.

Totál profit (TP): teljes bevételből kivonni a teljes költséget.

TP = TR – TC

Célja: a teljes profit (TP) maximalizálása!

Határprofit (MP): annak a kifejezése, hogy mennyivel nő a teljes profit,
ha a termelés egységnyivel nő (kibocsátás változásra
eső profitváltozás).
Kiszámítása: határbevételből kivonni a határköltséget.

MP = MR – MC

Célja: a profit maximalizáció. Akkor érdemes a
termelést növelni, ha a határprofit (MP) pozitív lesz!

Maximális profit: MP pozitív a görbe egyenes alatti részénél!
MC A q* kibocsátásig érdemes fokozni
a termelést, mert a határprofit
pozitív.

MR A q* felett nem érdemes növelni a
kibocsátást, mert a metszéspont után
már nem pozitív.
q*
Profit maximuma: Ahol a határbevétel (MR) és a határköltség (MC)
metszik egymást.

Profit maximumhoz szükséges feltételek: a határköltség és a határprofit egyezősége (MC = MR)
A közös metszéspont szükséges, de nem elégséges feltétel. Lehet olyan eset, amikor a 2 függvénynek, 2 metszéspontja is van.

0 – q’ : csökkenő profit, nagyobb költség-
növekmény, mint amennyi bevétel
növekményt okoz a kibocsátás.
q’ – q”: növekszik a teljes profit
MR
q” – q*: pozitív, de csökkenő mértékű a
határprofit

q’ q” q* q* után: a határprofit negatív, a teljes profit
csökken

A profit maximum szükséges és elégséges feltétel: a vállalkozó ott termeljen, ahol határköltsége (MC) megegyezik a piaci árral (MR) és a határköltség függvény pozitív meredekségű.

Veszteség termelése esetén:

Rövid távon érdemes lehet így is termelni, mert rövid távon nulla termelés mellett a profit nem lesz nulla.

Teljes profit = negatív fix költség

TP = -FC

A vállalkozó választhat:
- ha a veszteség < fix költség: érdemes a termelést folytatni
- ha a veszteség > fix költség: be kell fejeznie a termelést.

KERESZT-ÁR RUGALMASSÁG; PIACI KERESLETI FÜGGVÉNY; FOGYASZTÓI TÖBBLET

6. tétel
KERESZT-ÁR RUGALMASSÁG; PIACI KERESLETI FÜGGVÉNY;
FOGYASZTÓI TÖBBLET

Kereszt-ár:
Megmutatja, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék esetében.

 = x termék keresletének változása
y termék árváltozása

Ha Ek pozitív: konkurens javak (helyettesítik egymást, pld. vaj-margarin)
Ha Ek negatív: komplementes javak (kiegészítik egymást, pld. az olajár
emelkedése esetén csökken az olajkályha iránti kereslet).
Ha Ek nulla: függetlenek egymástól a jószágok, teljesen más
szükségleteket elégítenek ki.


Piaci keresleti függvény:

• A keresletet az ár függvényében fejezi ki.
• Normál jószág keresleti görbéje negatív
meredekségű.
• A görbe mentén mozdulunk el, ha a kereslet nagysága az áru árának változása miatt változik.
• Maga a keresleti görbe mozdul el: ha a
kereslet egyéb (nem ártényezők) miatt
változik.
A fogyasztó keresletét mutatja meg: adott ár mellett milyen mennyiséget keres a fogyasztó. Görbéje negatív, az ár és a mennyiség között széttartó mozgás van.





Ha egy ár csökken, a fogyasztás megemelkedik, illetve azok is belépnek, akik egy korábbi magas ár miatt nem fogyasztottak.

Az elmozdulás a függvényen történik:
- ha a fogyasztó jövedelme megváltozik,
- ha a fogyasztó ízlése megváltozik,
- ha egyéb javak ára megváltozik,
- ha változnak a jövőbeni várakozások.

Keresleti ár: az a maximum ár, melyet a fogyasztó egy bizonyos jószág-mennyiségért képes és hajlandó megfizetni.
Ha csökken a mennyiség, akkor nő a keresleti ár.
Ha nő a mennyiség, akkor csökken a keresleti ár.
A mennyiség független, az ár függő-változó (a mennyiség függvénye).

Fogyasztói többlet: a fogyasztó hajlandó lenne többet fizetni a fogyasztási cikkért, min annak a piaci ára.
Ebből következik a keresleti ár és a piaci ár különbözete. Grafikusan ábrázolva a keresleti görbe és az áregyenes közötti terület.

Ha emelkedik a termék ára, akkor csökken a kereslet és a megvásárolt mennyiség. A fogyasztók egyre kisebb fogyasztói többlethez jutnak.

GAZDASÁGI IDŐTÁVOK ÉS A TERMELÉSI FÜGGVÉNY

8. tétel
GAZDASÁGI IDŐTÁVOK ÉS A TERMELÉSI FÜGGVÉNY

Gazdasági időtávok:
Nem naptári kategória. Az különbözteti meg egymástól a kettőt, hogy a vállalkozások milyen döntési lehetőségekkel rendelkeznek, milyen alkalmazkodási lehetősége van a vállalkozónak.

Időtávok:
1. Piaci időtáv: nagyon rövid időtáv. Sajátossága, hogy a vállalkozó a termelési tényezőkön nem tud változtatni (rövid idő alatt nem tudja fokozni a termelést). Az összes (raktár)készletét mozgósítja, mivel nem tudja a termelést növelni. ELSÜLLYEDT KÖLTSÉGEK
2. Rövid időtáv. Sajátossága, hogy a megváltozott feltételek esetén a vállalkozó legalább 1 tényezőn változtatni tud: ez a munka mennyisége – adott tőkeállomány mellett. Amin változtatni tud, annak költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek, amin nem tud változtatni, azok ELSÜLLYEDT KÖLTSÉGEK maradnak.
3. Hosszú időtáv. Sajátossága hogy mindkét termelési tényezőn (munka és tőke) is változtatni tud a vállalkozó, azonban nem tud változtatni a technológián és a termék jellegén. Költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek.
4. Nagyon hosszú időtáv. Minden termelési tényezőn, technológián és a termék jellegén is változtatni tud. Költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek.

Minél hosszabba gazdasági időtáv, annál több költség várható, de bővül a döntési lehetősége is a vállalkozónak.


TERMELÉSI FÜGGVÉNY

Termelési függvény: rövid piaci időtávra vonatkozik (a mikroökonómia
általában rövid időtávot vizsgál).

A növekvő termékárak mekkora kibocsátásig nyújtanak fedezetet az emelkedő költségekre?

Előfeltétel (egyszerűsítés):
- A vállalkozások egymással tökéletesen versenyezhetnek (azonos gazdasági erő, azonos szintű költségek, nincs közöttük személyi vagy jogi függőség).
- A termelési tényezők tökéletesen oszthatóak (jelentősége a határelemzés módszere: mindig egységnyi növekmény vizsgálata).
Q
Termelési függvény:
3
Parciális hozadéki (rövid távú)
2 függvény.
4
Kiinduló pontja:
Ha megnövekszik 1 termék
kereslete → áremelkedés → többet
kell hosszú távon termelni →
alkalmazkodás a változásokhoz →
munka és tőke hányadosa (L/K0):
változatlan tőke mellett növekvő
0 1 L/K0 munkamennyiség.

Hogyan változik a kibocsátása a termelőnek? Újabb munkások felvétele! Ebből következik a hatékonyság növelés!

1. Növekvő hozadéki szféra: növekvő kibocsátás.
2. Csökkenő hozadéki szféra: kisebb ütemű kibocsátás.
3. A függvény maximuma: ez már a fizikai kapacitás határa, a kibocsátást tovább növelni nem lehet.
4. Negatív hozadéki szféra: csökken a kibocsátás, a fizikai tőkeállomány adott.

A FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS DÖNTÉSE; A JÖVEDELEM VÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE

4. tétel
A FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS DÖNTÉSE;
A JÖVEDELEM VÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE

Optimális döntés: ha a megvásárolható kosarak közül a leghasznosabbat
választja a fogyasztó.

Fogyasztói döntés optimalizálása:
A fogyasztó célja: adott jövedelem és árak mellett a lehető legnagyobb hasznot érje el. A jövedelme korlátozott, ha valamiből többet akar, másról le kell mondania. Feláldozott és a nyert hasznot veti össze. (Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna amiről lemondani kényszerülünk.). Nyert haszon: annak a terméknek a határhaszna, amit a más termékről való lemondással nyerünk.
Meddig érdemes csereberélni a termékek között? Addig, ameddig az összhaszon a csere segítségével növelhető.
Az előnykiegyenlítődés elve: a növekvő mennyiségű termék határhaszna fokozatosan csökken, a csökkenő mértékben rendelkezésre álló jószág határhaszna egyre nő. Optimális eset: a nyert és a feláldozott hasznok kiegyenlítődnek. A termék hasznossága az árak és a vásárolt mennyiségek ismeretében összevethető. Egyensúlyi helyzetben: az egyik termékre költött utolsó pénzegységből származó határhaszon = más termékekre fordított utolsó pénzegységből nyerhető határhaszonnal.
Gossen II. törvénye
• A fogyasztó akkor költi el jövedelmét
optimálisan, ha az utolsó pénzegység
által nyerhető határhaszon bármelyik
termékre nézve ugyanakkora.
• Fogyasztási szerkezet kialakítása függ: a
fogyasztó preferenciarendszerétől, a
termékek áraitól (árarányaitól),
pénzjövedelemtől.

Fogyasztó optimális döntésének ábrázolása:
B-pont esetén: nem tudja mevásárolni a terméket a reáljövedelemből.
C-D pont esetében: mindkettő ugyan-
olyan hasznos, a C-pont esetében
még pénze is maradna.
A-pont esetében: ez az optimális, a leg-
magasabb, itt a hasznosság és a
fogyasztó a teljes jövedelmét is
elkölti.
Optimális, az a kombináció, amelynél a
közömbösségi görbe a költségvetési
egyenest érinti (A-pont!!!)

Nominál jövedelem változása: a
fogyasztó jövedelmének változása
hogyan befolyásolja fogyasztását?

Engel-görbe: párhuzamosan eltolódik, ha az
optimális pontokat összekötjük
→ ICC-görbe (jövedelem-
fogyasztási görbe)


ICC-görbe



Engel-görbe
1. Azon jószágok, amelyek így viselkednek a
jövedelem változás hatására: normál jószágok
(45°-os).
2. Szuperior javak: egyik termékre többet költ, mint a másikra, de nem azonos mértékben.
3. Inferior javak (alsóbbrendű javak): ha nő a jövedelem, az adott termék kereslete csökken (pld. „Tesco-gazdaságos” termékek).

Kereslet – jövedelem rugalmassága
Hány százalékkal változik az adott jószág kereslete 1 %-os jövedelem változás hatására?
Rugalmassági mutató:
 = kereslet %-os változása
jövedelem %-os változása

Ha E < 0, akkor alsóbbrendű (inferior )javak (pld. liszt, margarin).
Ha E > 0, akkor normál javak
 E > 0 ≤ 1, akkor létszükségleti javak (pld. kenyér, vaj, tej).
 E = 1 akkor luxus javak (dohány, kávé, alkohol).
Ha E = 0, akkor szuperior javakról beszélünk (Ld. Engel-görbe 2.)

ÁRVÁLTOZÁS HELYETTESÍTÉSI ÉS JÖVEDELMI HATÁSA; PARADOX ÁRHATÁSO

5. tétel
ÁRVÁLTOZÁS HELYETTESÍTÉSI ÉS JÖVEDELMI HATÁSA;
PARADOX ÁRHATÁSOK.


Egyéni keresleti függvény:

Csak x, vagy y árváltozását figyeljük, de a
jövedelem változatlan!

Ha x ára változik, a költségvetési egyenes
elfordul!

PCC (ár fogyasztási görbe): a fogyasztó x
termék árának változása esetén mely fogyasztói
kosarakat preferálja.











Az árváltozás hatásai:
- jövedelmi,
- helyettesítési.

Jövedelmi árváltozás:
- Ha x ára emelkedik, akkor a költségvetési egyenes az origóhoz közelebbi indifferens görbét érinti. Ezt a fogyasztó úgy éli meg, mintha nominál jövedelme csökkent volna.
- Ha x ára csökken, akkor az olyan a fogyasztó számára, mintha a jövedelme emelkedett volna.

Helyettesítési árváltozás:
- Ha x ára csökken (x olcsóbb lesz), akkor y relatíve drágább lesz. A termék árarányai módosulnak.
Előfordul, hogy y-ból kevesebbet, x-ből többet vásárolnak.
A két hatás egyszerre működik:
- egyrészről, ha x ára csökken, akkor x kereslete nő (helyettesítési hatás),
- másrészről növekszik a reáljövedelem (jövedelmi hatás).

PARADOX ÁRHATÁS

Kereslet árrugalmassága (E) :

 = kereslet mennyiség %-os változása
ár %-os változása

A mutató (E) általában negatív, az ár és a kereslet egymással ellentétes irányban mozog.

│E│ > 1 , akkor a kereslet rugalmas (nem létszükségleti javak)

│E│≤ 1 , akkor a kereslet rugalmatlan (létszükségleti javak esete)


Paradox hatások (kivételek):

Sznob-hatás:
Csökken ugyan egy termék ára, ennek ellenére csökken a kereslet is. A fogyasztók sznob-módon viselkednek (nyáj-hatás), pld. divatcikkek esetében.

Spekulációs hatás:
Egyes termék ára növekszik, még is megemelkedik a kereslet iránta. Griffen-hatás (Sir Robert Griffen).

KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES

3. tétel
KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES

Fogyasztók magatartása, annak elemzési, fogyasztási kereslet kialakításának meghatározása.

Fogyasztó és az eladó szempontjai:
• A fogyasztó vizsgálja az áru hasznosságát és árát,
• A termelő a ráfordításait (költségeit), és az árát.
• Érdekellentétük az áru árához kötődik (áralku).

Fogyasztói magatartás és kereslet:
• Hasznosság: termék v. szolgáltatás hasznos tulajdonságai, szükséglet
kielégítése, elégedettség a fogyasztás során.
• Telítettségi pont: valamely jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó
összhaszna már nem nő tovább.
• A fogyasztott mennyiség növekedésével nő az összhaszon.

Szükségletnél dönteni kell a kielégítésre vonatkozóan. Döntés után a szükség átalakul igénnyé. Az igény keresletként jelenik meg a piacon. Több a szükséglet, mint amit ki tudunk elégíteni!

Mérlegelni kell:
- Kardinális mechanizmus (fogyasztó rangsorol): a szükségleteket rendszerezni kell (preferencia rendezés). Alapja a hasznosság (az egyén többre értékeli, mely termék hasznosabb számára. Döntésnél a hasznosság maximalizálására törekszik. A hasznosság abszolút nagyságát számokkal jellemzik.
A fogyasztó hedonista (minél több élvezet, hasznosság szükséges számára). Adott fogyasztás során a hasznosság csökken, az összhaszon nő! SZÜKSÉGLET → TELÍTŐDÉSI tv. (csökkenő haszon törvénye).
- Ordinális megközelítés: hasznossági sorrend állítása számszerűsítés nélkül. A hasznosság nem mindig mérhető, nagy szerepe van a szubjektumnak. A fogyasztó „jószág-kosarakat”, árkombinációkat hasonlít össze. A jószág-kosárban 2 termék van.


Közömbösségi görbék (indifferencia görbe) - hasznossági térkép (jószágkosár, jószágkosár kombináció)












Jószágkosár-kombináció: x-ből mennyi, y-ból mennyi?
Fogyasztás során annak hasznossága ugyanakkora, bármilyen kombináció választásakor. Végtelen kombináció van, a fogyasztás hasznossága azonban ugyanakkora.

Indifferencia-görbe: azon pontok mértani helye, amelyek azonos összhasznú jószág-kombinációkat reprezentálnak.

Közömbösségi térkép: lehetnek más kombinációk is (más x-ek és más y-ok), ez adja a közömbösségi térképet.

• A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők együttes hatásának bemutatására
alkalmas eszköz: közömbösségi görbe, és a költségvetési egyenes.
• Fogyasztó által egyforma hasznosságúnak ítélt jószágkosarak halmaza,
• Mivel a több fogyasztást hasznosabbnak tekinti, az origótól távolabb fekvő görbén
levő kosarat a fogyasztó hasznosabbnak ítéli,
• Negatív meredekségű.

Közömbösségi görbék tulajdonságai:
- Negatív hajlású: x-termék fogyasztásának növelésekor y-terméket csökkenteni kell ( azért, mert a fogyasztási cikkek szűkösek).
- Az origóra konvexek (domborúak): a jellege: többre értékeli a jószágkosár átlagát, mint az eredeti két kosarat.
- A közömbösségi térképen a görbék nem érinthetik és nem metszhetik egymást.
Költségvetési egyenes

Vásárlási lehetőségek határa, figyelembe véve a háztartások jövedelmét (ez a döntésnél nagyon fontos). A jövedelem adott, azonos szintű, a fogyasztó azt teljesen elkölti. A fogyasztó döntés előtt ezt az egyenest veszi figyelembe, ez a háztartások reáljövedelme.
Nominál-jövedelem: a munkáltatótól a munkavállaló részére átutalt munkabér.
Reáljövedelem: azon javak mennyisége, amelyet e nominál-jövedelemből megvehetünk.

Költségvetési egyenes: azon pontok mértani helye, amelyek a fogyasz-
y tó jövedelméből éppen megvásárolható jószág-
kombinációkat reprezentálják.

Az egyenes mentén lévő x és y kombinációkat
és az az alattiakat tudja csak a fogyasztó meg-
vásárolni.

x

Alapfogalmak 2

5.PIACI EGYENSÚLY
A piaci egyensúlyi (nyugalmi) állapotában az egyensúlyi piaci ár mellett a kereslet és a kínálat megegyezik egymással.
-Ha a pillanatnyi piaci ár kisebb az egyensúlyi árnál, akkor túlkereslet alakul ki, amely felfelé húzza a piaci árat, amíg az el nem éri az egyensú1yi ár szintjét.
-Ha a pillanatnyi piaci ár nagyobb az egyensúlyinál, akkor túlkínálat alakul ki, amely lefelé nyomja a piaci árat, amíg az el nem éri az egyensúlyi ár szintjét.
-A pillanatnyi időtávon a piaci kínálat adott: nem változik az ár változásával. Így az egyensúlyi mennyiség egyenlő a piaci kínálattal, az egyensúlyi ár pedig megegyezik az adott mennyiség keresleti árával.
-A rövid távú piaci egyensúlyt az jellemzi, hogy a termelők adott létszáma és pozitív meredekségű piaci kínálati görbe mellett jön létre. Az ágazatban lévő termelők profitot érhetnek el, vagy veszteséget szenvedhetnek.
-Hosszú távon a tökéletesen versenyző piacon olyan ár alakul ki, amely mellett a termelők éppen nulla profitot érnek el. Ez a termék hosszú távú egyensúlyi ára. Ilyen áron az ágazat a termelők számát változtatva bármekkora keresletet képes kielégíteni.
-Ha a rövid távú egyensúlyi ár mellett a vállalatok veszteségesek, akkor egyesek kilépnek a piacról, a kínálat csökken, a piaci ár nő, amíg el nem éri azt a szintet, amely mellett a vállalatok már nem veszteségesek. Ha a rövid távú egyensúlyi ár mellett az ágazatban bennlévő vállalatok profitot érnek el, akkor az új belépések miatt a piaci kínálat nő, az ár csökken, addig míg a vállalatok profitja nullára nem csökken.
-A profit szabályozza a termelési tényezők ágazatok közötti elosztását. A nulla profit azt jelenti, hogy a vállalkozóknak a termék piaci árában éppen megtérül az összes felhasznált termelési tényező piaci ára.
-Ha egy tökéletes versenyző ágazat rögzített összmennyiségű termelési tényezőt használ föl, akkor a vállalatok esetleges rövid távú profitja hosszú távon a rögzített összkínálatú tényező tulajdonosainak járadékát növeli, a vállalatok profitja pedig hosszú távon a nullához közelít.
-Ha a rögzített összkínálatú termelési tényező tartósan különböző minőségű részekből áll, akkor a jobb minőségűek tulajdonosai különbözeti járadékot kapnak.
6.MONOPÓLIUM
-Tökéletlen versenyben a vállalatok az árképzők. Tökéletlen versenyről akkor beszélünk, ha a vállalatok negatív meredekségű keresleti görbével néznek szembe. Ez alapvetően két tényező eredményezheti: az eladók viszonylag csekély létszáma, és/vagy a termékek differenciált jellege. A
tökéletes versenyben a vállatok árelfogadók, keresleti görbéjük vízszintes.
-Az eladók száma alapján megkülönböztethetünk monopóliumot (egyetlen eladó), oligopóliumot (néhány eladó) és versenypiacot (nagyon sok eladó). Ha kevés eladó van a piacon, akkor egy eladó kínálatának változtatása kihat a piaci árra.
Termelők száma Termék jellege
Verseny-piacok Tökéletes verseny Sok Homogén
Monopolisztikus verseny Sok Differenciált
Oligopólium Néhány Homogén vagy differenciált
Monopólium Egyetlen Homogén






-Az eladók számát korlátozhatja a jogi szabályozás, bizonyos termelési tényezők kizárólagos birtoklása, valamint a hatékony vállalati méretnek a kereslethez viszonyított nagysága. (szabadalmi védelem, importkorlátozás, monopoljog megadása)
-A differenciált termékek azok, amelyekből többféle variáció létezik. Ezek egymást tökéletlenül helyettesítik. Ha egy termékvariáció ára emelkedik bizonyos számú fogyasztó akkor is ki fog tartani mellette. A termékdifferenciálás alapján beszélhetünk sok eladó esetén monopolisztikus versenyről, kevés eladó esetén pedig differenciált oligopóliumról.
-A monopólium egy olyan terméknek egyetlen e1adója, amelynek nincsenek közeli helyettesítői, így más termékek árának változása nem hat a monopoltermék keresletére.
A monopólium fakadhat bizonyos speciális termelési tényező, vagy technológia kizárólagos tulajdonából, a jogi szabályozásból, és a hatékony üzemméret nagyságából (természetes monopólium).
-A határbevétel megmutatja, hogyan változik az összes bevétel , ha egységnyivel nő a termékből eladott mennyiség.
MR = Teljes bevétel változása = TR
Output változása Q

TR-
D Árcsökkenésnél a teljes bevétel változása = csökkentett ár x mennyiség
P 0 növekménye –árcsökkenés x előző mennyiség
TR+
P1 Határbevétel = csökkentett ár – árcsökkenés x előző mennyiség


Q0 Q1
-A monopólium termékének keresleti görbéje maga a piaci keresleti görbe. Ha a monopólium többet akar eladni, csökkentenie kell terméke árát. Ennek következtében határbevétele minden pozitív outputra nézve kisebb, mint a piaci ár és határbevételi görbéje negatív meredekségű.
-A kereslet rugalmassága: Rugalmas keresletnél az árcsökkenés a teljes bevétel emelkedésével jár együtt. Rugalmas kereslet esetén a határbevétel pozitív. Ha E>1, akkor MR>0 és fordítva!
Ha a kereslet egységnyi rugalmasságú, akkor az árváltozás nem okoz változást a teljes bevételben. Egységnyi rugalmasságú keresletnél a határbevétel 0 (Q0 mennyiségnél). Ha E=1. akkor MR=0, illetve fordítva. Rugalmatlan kereslet esetén az árcsökkenés hatására csökken az összes bevétel. Ha rugalmatlan a kereslet, akkor a határbevétel negatív (Q0 output felett). HA E<1, akkor MR<0, illetve fordítva.
A monopólium akkor maximalizálja profitját pozitív outputnál, ha ott termel, ahol határköltsége megegyezik a határbevétellel és a határköltség görbe alulról metszi a határbevételi görbét, valamint fedezi összes változó költségét is. Ha a profit maximális, akkor MC=MR , de ha MC=MR, akkor még nem biztos, hogy maximális a profit!A piacon maradáshoz szükséges, hogy a vállalat hosszú távon ne legyen veszteséges. Ennek feltétele, hogy a termékár elérje a LAC min értékeit. Ha a technológia olyan, hogy a LAC minimuma a piaci kereslethez képest csekély outputnál helyezkedik el, akkor sok vállalat maradhat meg az ágazatban.
-A profitmaximalizáló monopólium kevesebbet termel és magasabb piaci árat alkalmaz, mint az ugyanolyan keresleti függvény és költségfüggvények mellett működő tökéletesen versenyző ágazat.
Emiatt a fogyasztói többlet csökken, a fogyasztókat veszteség éri. A fogyasztók veszteségének egy része átáramlik a monopóliumhoz és profittá, illetve monopoljáradékká válik. (az ábrán A téglalapként látható)
A fogyasztói veszteség másik része pedig az egész társadalom számára elveszik, vagyis holtteher¬veszteséggé válik. Holtteher veszteség: bizonyos intézmények által okozott veszteségek, amelyek nem válnak senki nyereségévé. A keresleti görbe alatt elhelyezkedő B háromszög a fogyasztói holtteher – veszteség, a kínálati görbe fölött elhelyezkedő C háromszög a termelői holtteher-veszteség .



D MR

Pm S
A A B MC
Pt C


Qm Qt
7.MUNKAPIAC
-A munkakínálati döntés szintén fogyasztói döntésként fogható fel. A munka eladója bizonyos mennyiségű szabadidő vásárlója. A szabadidő is szűkös jószág: fogyasztása növeli a jólétet és fizetni is kell érte.
-A szabadidő ára, alternatív költsége a munkabér. Ha egységnyi szabadidővel többet fogyasztunk, akkor bizonyos mennyiségű munkabért áldozunk föl. A munkabér a munka kínálója szempontjából a munka eladási és a szabadidő vételi ara.
-A szabadidő keresletére (a munka kínálatára) is értelmezhető a munkabér változásának helyettesítési és jövedelmi hatása. Ha nő a munkabér, akkor ez megdrágítja a szabadidőt: a helyettesítési hatás önmagában a szabadidő keresletét csökkenti, a munka kínálatát növeli.
-A szabadidő normál jószág. Ha nő a munkabér, akkor nő a jövedelem is: a jövedelmi hatás önmagában növeli a szabadidő keresletét és csökkenti a munkakínálatot.
-A béremelkedés teljes hatása nem egyértelmű, mert a helyettesítési hatás önmagában növelné, a jövedelmi hatás pedig önmagában csökkentené a munkakínálatot.
-A munkakínálati görbe lehet végig pozitív meredekségű, de lehet visszahajló is. Ekkor a bér emelkedése bizonyos szintig növeli a munkakínálatot, utána csökkenti azt. Alacsony munkabérnél a helyettesítési hatás uralkodik, magas munkabérnél a jövedelmi hatás.
Egy szakma hosszú távú piaci munkakínálati görbéje nem lehet visszahajló: a növekvő munkabér más szakmákból csábítja át a munkásokat.
-A munkakereslet (a többi input keresletéhez hasonlóan) származékos kereslet: végső soron a fogyasztási javak keresletéből származik. A vállalatok termékek jövedelmező előállítása céljából vásárolnak inputokat. A munkakeresletet a vállalat profitmaximalizáló döntéseiből kell levezetni.
Rövid távon a munkabér emelkedése fölfelé mozdítja a határköltség görbét: csökken a termelés és a munkakereslet.
MC1
MC0
P0



Q1 Q2
Ha a munkabérek emelkednek a termékárakhoz képest, akkor csökken a termelés és ezzel a munkakereslet. Ha pedig a termékárak növekednek a munkabérekhez képest, akkor bővül a termelés, ennélfogva a munkakereslet is.
Hosszú távon a vállalatok többféle (munka-, vagy tőkeigényes) termelési eljárás közül választhatnak ügy, hogy a legkisebb költséggel termeljenek. Ha nő a munkabér a töke bérleti díjához képest, akkor a vállalatok tőkeigényesebb eljárásokat fognak választani.
8.MEGTAKARÍTÁS ÉS BEFEKTETÉS
-A megtakarítás lényege a jelenbeni fogyasztásról való lemondás, vagyis az, hogy a fogyasztók jelenbeni jövedelmük egy részét nem fogyasztják el. A megtakarítások létezése a tőkefelhalmozás szükséges feltétele.
A fogyasztó megtakarítási és hitelfölvételi döntése során a jelenbeni és a jövőbeni fogyasztás között választ.
Megtakarítás esetén jelenbeni fogyasztásának egy részét áldozza fel jövőbeni többletfogyasztásért. Hitelfölvételnél a jövőbeni fogyasztást áldozza fel a jelenbeni többletfogyasztásért.
-A megtakarítás és hitelfölvétel ösztönzői: a fogyasztói türelmetlenség, a jelenbeni és a jövőben várható jövedelem aránya, a jövő bizonytalansága, örökség hagyása.
- A fogyasztó türelmetlensége azt jelenti, hogy minél közelebb van a fogyasztás az időben, annál többre értékeli azt.
- Ha a fogyasztó jövedelemcsökkenésre számít, akkor növeli megtakarítását, elhalasztja a fogyasztást.

-A fentiek mellett a jelenbeni fogyasztás ára, alternatív költsége is befolyásolja a fogyasztó döntését: a jelenbeni fogyasztás árát az infláció hatásától megtisztított reálkamatláb szabja meg.
Ez megmutatja, hogy egységnyi jelenbeni fogyasztás mennyi jövőbeni többletfogyasztás feláldozását követeli meg. A reálkamatlábat megkapjuk, ha a nominális kamatlábból kivonjuk az inflációs rátát.
A reálkamatláb emelkedése megdrágítja a jelenbeni fogyasztást. Ezért a reálkamatláb növekedésének helyettesítési hatása önmagában véve növeli a megtakarítást, míg jövedelmi hatása önmagában véve csökkenti azt.
-A megtakarítással az emberek vagyont halmoznak föl. A. vagyontárgyak olyan tartós javak, amelyek hosszabb időn nyújtanak szolgáltatásokat. A vagyontárgyak lehetnek fizikai javak, pénzügyi javak és emberi töke javak is.
A vagyontárgy tulajdonosa jelenbeni költségek árán jövőbeni hozamok sorozatához jut. A jövőbeni hozamok lehetnek pénzáramlások, vagy a vagyontárgy piaci árának emelkedése is. A jelenbeni költségeket a jövőbeni hozamokkal a jelen¬- vagy jövőérték számítás útján lehet összevetni.
A jövőértéket kamatos kamatszámítással, a jelenérték diszkontálással határozzuk meg.
C0 összegű jelenbeni pénzt t-edik évbeli értékét, azaz a t-edik évre vonatkozó jövőértékét a következő módon számolhatjuk ki:
FVt =C0(1+i)t
Ahol a FVt a C0 jelenbeni pénzösszeg t-edik év végi jövőértéke (FV-future value; i-kamatláb vagyis interest rate)
A jövőbeni pénz jelenértéke pontosan fordított eljárással, az un. diszkontálással számolható ki:
PV (present value) = Ct
(1+i)t
Általánosítva, végtelen ideig konstans hozamot biztosító vagyontárgy jelenértéke:
PV (present value) = C
i

-A tőkésített érték a vagyontárgy várható, becsült jövőbeni hozamainak jelenértéke. Egy vagyontárgyért maximum tőkésített értékét érdemes kifizetni.
-Egy befektetés megvalósításának pénzügyi szempontból szükséges feltétele, hogy nettó jelenértéke, vagyis a tőkésített érték és a piaci ár különbözete pozitív legyen. A verseny következtében hosszú távon egy vagyontárgy piaci ára egyenlő lesz tőkésített értékével.
Nettó jelenérték = tőkésített érték – a vagyontárgy ára NPV=PV-Co
9.NEMZETKÖZIKERESKEDELEM ÉS KOMPRATÍV ELŐNYÖK
-A nemzetközi kereskedelem fakadhat az abszolút hiányból, vagy a differenciált termékek létezéséből. A bármelyik ország által előállítható homogén termékek esetében a nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem alapulhat az abszolút előnyök kihasználásán. Mivel az egyes országok különböző fejlettségűek, ezért az abszolút előnyök elve meglehetősen szűk határokat szabna a munkamegosztásnak.
-A komparatív előnyök kihasználása még különböző fejlettségű országok között is lehetővé teszi a kölcsönösen előnyös munkamegosztás és kereskedelem kialakulását. Komparatív előnyről akkor beszélünk, ha egy országban az önellátás állapotában egy termék alternatív költsége kisebb a nemzetközi cserearánynál. Komparatív hátrányt jelent, ha egy termék önellátási viszonyok között a nemzetközi cserearánynál nagyobb alternatív költséggel termelhető.
-Egy termék alternatív költsége a termelés egységnyi növekményéért feláldozott másik termék mennyiségét jelenti. Ha a különböző termékek gyártásában állandó határköltség érvényesül, akkor ezen termékek alternatív költsége termelési mennyiségüktől független, állandó lesz. Ha pedig legalább egy terméknél a határköltség növekvő, akkor mindkét termék alternatív költsége termelésével együtt növekszik.
-Állandó alternatív költségek esetében egy országban teljes szakosodás alakul ki, csak a komparatív előnyös terméket termelik és teljesen fölhagynak a komparatív hátrányos termeléssel.
-Növekvő alternatív költségek esetén általában nem alakul ki teljes szakosodás és a komparatív előnyök kihasználása minden külkereskedelmi forgalomba kerülő termék alternatív költségeit egyenlővé teszi a világpiacon érvényesülő cserearánnyal.
Komparatív előnyök fakadhatnak abból, hogy az egyes termékek termelésében eltérő nagyságú termelékenységi előnyök érvényesülnek; abból, hogy az egyes országok termelési tényezőkkel való ellátottsága és az egyes termékek, tényezőigényessége különböző; továbbá (csak növekvő alternatív költségek esetén) a keresleti szerkezet eltéréséből.
-A kereskedelempolitika főbb eszközei: az importvámok, az importkvóták és az importtal versenyző ágazat szubvenciója. A vám következtében az importtermék hazai ára a vám összegével a világpiaci ár fölé emelkedik. Emiatt a hazai fogyasztás csökken, a hazai termelés pedig nő, tehát az import mennyisége csökken.
-A vám a fogyasztói többlet csökkenését eredményezi. A fogyasztók veszteségének egy része az államhoz kerül vámbevétel formájában, másik része a termelőknek jut többletprofitként. A fogyasztok veszteségének többi része elveszik a társadalom számára, ez a fogyasztói és termelői holtteher-veszteség. A világpiacon árelfogadó kis országban. tehát a vám kivetése csökkenti a társadalmi jólétet. A kvóta hatásai hasonlóak a vám hatásaihoz. Az importtal versenyző ágazat támogatása viszont a vámnál és a kvótánál kisebb holtteher-veszteséget okoz, amennyiben nem emeli meg a hazai árat, így nem keletkezik fogyasztói holtteher-¬veszteség.
-A protekcionizmus leggyakoribb indokai: a hazai termelők “védelme” a külföldi versennyel szemben; gazdaságon kívüli p1. stratégiai célok elérése; nagy ország esetében cserearány-¬nyereség elérése; kiskorú iparágak védelme; a munkanélküliség csökkentése; a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentése.
10.PIACI ELÉGTELENSÉGEK
-A piaci elégtelenség fogalma olyan helyzeteket jelent, amelyekben a tökéletesen versenyző piac működése sem tudja biztosítani a társadalmi jólét szempontjából optimális output megtermelését.
-A külső gazdasági hatások (externália) esetében egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szereplő helyzetét. Pozitív externália esetében egy tevékenység egyeseknek olyan előnyöket eredményez, amelyekért azok nem fizetnek. Negatív externália esetén egy tevékenység egyeseknek olyan károkat okoz, amelyet neki a piacon keresztül nem térítenek meg.
-A társadalmi határköltség (MSC) a termelés egységnyi változására jutó összes költségváltozás, amely a magán határköltségből (MC) és a külső határköltségből (MEC) áll. Pozitív externália esetén a külső határköltség negatív, tehát a társadalmi határköltség kisebb a magán határköltségnél. Negatív externália mellett a külső határköltség pozitív, ennélfogva a társadalmi határköltség meghaladja a magán határköltséget.
-A társadalmi határhaszon (MSB) megmutatja, hogy pénzben kifejezve mennyire értékelik a társadalom tagjai egy termék fogyasztásának egységnyi emelkedését. A társadalmi határhaszon a termék fogyasztóinak értékelését kifejező keresleti árból (PD), valamint a többi fogyasztó értékelését kifejező külső határhaszonból (MEB) áll.
Pozitív externália esetén a külső határhaszon pozitív, így a társadalmi határhaszon nagyobb a termék keresleti áránál. Negatív externália fönnállásakor a külső határhaszon negatív, tehát a társadalmi határhaszon kisebb a keresleti árnál.
-Egy termék társadalmi jóléti szempontból optimális termelési mennyiségét a társadalmi határköltség és a társadalmi határhaszon egyenlősége szabja meg. Externália híján a jóléti szempontból optimális mennyiség éppen megegyezik a tökéletes versenyben termelt mennyiséggel.
Pozitív externália esetén a jóléti szempontból optimális mennyiség meghaladja a versenyviszonyok mellett termelt mennyiséget. Negatív externália esetén viszont a társadalmi jóléti szempontból optimális mennyiségnél többet termelnek a tökéletesen versenyző vállalatok.
-Externália fönnállása mellett a társadalmi jólét növelhető, ha a termelt és fogyasztott mennyiséget a társadalmilag optimális szint felé közelítjük. A gyakorlatban az externália kezelésének következő főbb módszereit alkalmazzák: önkéntes megállapodások, adók és támogatások, és hatósági előírások alkalmazása.
-A piaci elégtelenségek másik forrása a közjavak létezése. A tiszta közjavakra (szemben a magánjavakkal) az a jellemző, hogy a fogyasztók nem versenyeznek a közjavak fogyasztásáért, továbbá a fogyasztók nem zárhatók ki a fogyasztásból. Ha a tiszta közjavak egyik, vagy másik sajátossága nem teljesül, akkor vegyes javakról beszélhetünk.
A közjavak termelésében azért jelentkezik piaci elégtelenség, mert a tiszta közjavak nem termelhetők meg áruként, eladási és profitszerzési céllal, hanem az államnak vagy más közösségnek kell biztosítania őket. A potyautas-jelenség miatt a közjavak költségei általában nem fedezhetők önkéntes hozzájárulással, hanem csak jogi kényszerrel behajtott adók útján.

A SZÜKSÉGLETEK; SZŰKÖSSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS. JAVAK ÉS VAGYONI ELEMEK

SZÜKSÉGLETEK: egy hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvésre késztet. A szükséglet a munka megteremtője. Ősembereknek innovációs kényszere volt, mely beszédre, munkára, védekezésre késztette őket.
Maslow-piramis: az alul lévő szükséglet megteremti a felsőbb szinteket.

1. esztétikai szükséglet (szépre-jóra igény)
2. tudás és megértés szükséglete (alkotás, közlés, eladni önmagunkat)
3. önmegvalósítás szükséglete (elégedettség önmagunkkal)
4. elismerés és megbecsülés szükséglete (igény a tiszteletben tartásra)
5. közösséghez való tartozás szükséglete (ember = társas lény)
6. biztonság szükséglete (az ember alapvető szükségleteinek jövőbeni kielégítése, tartalékolás, takarékosság)
7. fiziológiai (lét) szükséglet (éhség, szomjúság, hideg, meleg)
Szükségletek sajátossága:
•állandóan újrakeletkező;
•véglegesen soha ki nem elégíthető, korlátlanság;
•belső hiányérzet, ami motivál a hiányérzet megszüntetésére;
•szükséglet kielégítés: a fogyasztás újratermelődik;
•sokszínűség;

Szükségletek sokfélesége:
•Élettani,(biológiai) •Eszmei-ideológiai,
•kulturális, •politikai,
•szociális, •etikai, •egészségügyi, •esztétikai.



Sokféleség típusai:
- alapvető (effektív) szükségletek: a társadalom tagjai számára hozzáférhető, kielégíthető;
- választott (látens) szükséglet: az eszközök korlátozottak, az egyénnek rangsorolnia kell a szükségletek között;
- lehetséges (virtuális) szükséglet: valamilyen szükséglet kielégítésére meg van az igény, kielégítése még nem oldható meg.
Szükségletekkel kapcsolatos törvényszerűségek:
- Engel-Schwabsch törvény: az embernek minél kisebb a jövedelme, annál többet költ alapvető szükségleteinek kielégítésére.
- Egy szükséglet kielégítése újabbat teremt, ezek a komplementer (kiegészítő) szükségletek.
- Minél inkább kielégíthető az egyén szükséglete, annál nagyobb az igény a társadalmi szükséglet kielégítésére (pld. egyre jobb autók egyre jobb utakat kívánnak).
- Ha az alapvető szükséglete kielégíthetőek, nagyobb az igény a választott szükségletek kielégítésére.
SZÜKÖSSÉG ÉS GAZDÁLKODÁS, JAVAK
Szűkösség: a korlátlan szükségletek és a korlátozott erőforrások együttes jelenléte.
Javak: szükségletek elégíthetőek ki vele. (javak=jószágok)
Mindkettő szűkösen áll rendelkezésre, ezért a gazdaság szereplőit gazdálkodásra készteti (kényszeríti).
Javak csoportosítása:
- Szabad javak (pld. a levegő): elegendő mértékben áll rendelkezésre, nincs piaci áruk, nem érvényesül a piaci mechanizmus, nem kell az ilyen jószágot adatolni;
- Gazdasági javak (economic goods): korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, szűkös, nagyobb a kereslet mint a kínálat, valamilyen áron adatolni kell.
o anyagi gazdasági javak: fogyasztási, beruházási javak;
o nem anyagi gazdasági javak: jogok, jogosultságok.





Csoportosítható még: fogyasztók száma és fogyasztók kizárása szerint:

fogyasztók száma FSZ fogyasztók száma
fogyasztók kizárása K korlátozott
K KT KT korlátozatlan
L MJ DKJ
NL KJ TKJ KIZ fogyasztók kizárása
L lehetséges
MJ magánjavak NL nem lehetséges
KJ közös javak
DKJ díjköteles javak
TKJ tiszta közjavak

Magánjavak: az jut a jószághoz, aki meg tudja fizetni.
Közös javak: a jószág sorban állásos adagolása, esetleg plusz díj
megfizetése (pld. szállodai tenisz-pálya használat).
Díjköteles javak: adagolásakor díj bevezetése (pld. műsorszórás esetén).
Tiszta közjavak: természeti szépség.

VAGYON
Vagyon és vagyoni elemek: szükséges a jószágok előállításához. Ezek is javak, még pedig tartós használati javak.
Vagyon elemei:
- emberi tőke: munkaerő, munkaképesség, tudás, egyéb képességeink; (Schultz: Beruházás az emberi tőkébe, Nobel-díjas mű)
- tőkejavak: termelt termelési eszközök (épületek, gépek, berendezések);
- termelési erőforrások: nem termelt termelési eszközök (föld, ásványkincsek)
Ezen elemek a gazdálkodás során termelő szolgáltatásokat nyújtanak (termelési tényezők):
- emberi tőke → munka
- tőkejavak → tőke
- termelési erőforrások → bánya

Alapfogalmak 1

1.BEVEZETŐ
-A szükséglet: hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvésre késztet Szükségleteinket javakkal elégítjük ki.
-A modern társadalomra a szűkösség a jellemző: a szükségletek potenciálisan korlátlanok, míg a javak megteremtéséhez szükséges erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre..
A szűkösség: a korlátlan szükségletek és korlátozott erőforrások együttes jelenléte.
-A szabad javak korlátlan mennyiségben vannak meg, a gazdasági javak mennyisége korlátozott .
-A gazdálkodási döntések során a várható hasznosságot vetjük össze a várható költséggel.
Valamely gazdálkodási döntés költsége annak a dolognak a hasznossága. Amelyről a döntés következében le kell mondanunk.
-A közgazdaságtan azzal a feltevéssel él, hogy az emberek racionálisan gazdálkodnak: korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrásaikat igyekeznek úgy felhasználni, hogy a lehető legnagyobb hasznot érjék el.
-A gazdálkodás célját jelentő hasznosságot úgy határozhatjuk meg, mint az emberek jólétének, megelégedettségének a fokát.
-A költségek a jólétnek , vagy megelégedettségnek a csökkenését jelenti.
Költség: feláldozott haszon. A döntések költségeit alternatív költségnek nevezzük: valamely gazdasági döntés költsége annak a dolognak a hasznossága, amelyről a döntés következtében le kell mondanunk. A költségek léte a szűkösség következménye. .
- Minden költséget haszonáldozati, vagy másképpen alternatív költségnek (opportunity cost) tekintünk.
-A gazdálkodás keretét adó különféle intézményrendszereket felfoghatjuk úgy mint a tulajdonjogok összességét. A tulajdonjogok az emberek közötti viszonyok, amelyek a javak szűkösségéből fakadnak és a javakhoz való hozzájutást szabályozzák.
-A tulajdonjogok elemei: vagyontárgy használatának joga, eredő hasznok elsajátításának joga, megváltoztatásának joga, fenti jogok elidegenítésének joga.
-A tulajdonjogok bizonyos eloszlása meghatározza a várható hasznok és költségek eloszlását az egyének között és ezen keresztül ösztönzést nyújt a gazdálkodási döntések számára. A tulajdonjogok rendszere meghatározza az ösztönzési rendszert. A modern gazdaságokban a végső fogyasztás színtere a háztartás, a termelés szervezeti egysége pedig a vállalat. Ezenfelül a kapitalista gazdaságban a termelési tényezők (a munka, tőke, és a föld) nagyrészt magántulajdonban vannak, és a szűkös javakhoz való hozzájutást a piaci csere jellemzi. A szerződéskötés szabadsága: a szerződéseket csak általános törvények korlátozzák.
Az állami tulajdon és a szerződések szabadságának korlátozása kiegészíti egymást.
- A munka magát tevékenységet, az emberi tőke a munkát lehetővé tevő képességeket jelenti. A jövedelmeket fogyasztási cikkekre költik, vagy megtakarítják.
-A termelési tényezők piacain az eladók a termelési tényező tulajdonosok, vevők pedig a vállaltok.
-A munkatulajdonosok jövedelme a munkabér, a tőkések a tőkekamat, a földtulajdonosoké a földjáradék. A fogyasztási javak piacán a különféle jövedelmek tulajdonosai a vevők, az eladók pedig a vállalatok.
A mikroökonómiai vizsgálat elsődlegesen a gazdaság egyes piacainak és e piacok egymásra hatásának vizsgálatát jelenti. Az elemzés fő célja annak megállapítása, hogy mi határozza meg a kereslet és a kínálat egyensúlyának eredményeképp létrejövő árat és a javak gazdát cserélő mennyiségét.
2.A FOGYASZTÓI KERESLET
-A kereslet konkrét javakra irányuló, adott jövedelem és adott árak melletti vásárlási szándékot jelent. A szükséglet lehet általános jellegű és irányulhat konkrét javakra. A kereslet mindig konkrét javakra irányul. A kereslet csak fizetőképes lehet.
-A fogyasztói kereslet főbb meghatározó tényezői: ízlés, jövedelem, árú ára, egyéb áruk ára, jövőbeli árakkal kapcsolatos várakozások, fogyasztók informáltsága.
-A fogyasztót racionálisnak tekintjük ha a várható hasznosságát maximalizálja és döntéseiben következetes.
Valaki saját elégedettségének forrását láthatja mások jólétében is.
-Ha egyébként azonos körülmények között vizsgáljuk egy tényező változásának hatását, akkor zavaró hatásokkal mentesen mutathatjuk ki azt, ez a ceteris paribus módszer.
-A nominál jövedelem egy pénzösszeg, a reáljövedelem a fogyasztási lehetőségek halmaza.
A pénzjövedelem és az összes ár azonos irányú és arányú változása nem változtat a fogyasztói magatartáson. A normál javak kereslete emelkedik a reáljövedelem bővülésével. Az alsóbbrendű javak kereslete csökken a normál javak kereslete nő a reáljövedelem bővülésével.
Egy jószág lehet normál és alsóbbrendű is egyszerre különböző emberek számára és különböző jövedelem mellett ugyanazon ember számára.
-Az áremelkedés helyettesítési hatása az arányok változásának hatása a keresletre.
Ha nő egy árú ára akkor a helyettesítési hatás biztosan a kereslet csökkenése felé mutat.
-Az árnövekedés keresleti hatása a reáljövedelem csökkenését okozza.
Normál javaknál az áremelkedés jövedelmi hatása is csökkenti a keresletet.
A kereslet törvénye: normál javak kereslete biztosan csökken, ha az ár emelkedik.
E helyettesítési és jövedelmi hatás egymást erősítő működéséből következik..
-A kereslet jól viselkedik, ha csökken amikor nő az ár. A jól viselkedő keresletű javakat közönséges javaknak nevezzük. A közönséges javak olyan normál vagy alsóbbrendű javak, amelynek kereslete csökken az ár növekedésével.
-A normál javak kereslete bővül a reáljövedelem növekedésével, az alsóbbrendű javaké pedig csökken. Egy jószág lehet normál és alsóbbrendű is egyszerre különböző emberek számára, vagy egy embernél, de változó reáljövedelem esetén.
-Az alsóbbrendű javak esete: Az árváltozás jövedelmi hatása annál nagyobb, minél nagyobb az árura költött jövedelemrész és annál nagyobb minél érzékenyebb a kereslet a reáljövedelemre. A Giffen javak árának emelkedése növeli a keresletet. Giffen-javak: azon alsóbbrendű javak, amelyek kereslete bővül az ár emelkedésével. A minőségi, presztízs és spekulációs hatás emelkedő árnál szintén növekvő keresletet eredményezhet.
-A keresleti görbe egy árú keresletének nagyságát fejezi ki árának függvényében. A közönséges javak keresleti görbéje negatív meredekségű.
A Giffen-jószágé pozitív meredekségű. Ha az áron kívüli egyéb hatótényezők változnak meg, akkor a keresleti görbe elmozdul.
-A fogyasztó maximum a keresleti árat hajlandó megfizetni egységenként egy bizonyos árumennyiségért.
-A keresleti ár méri , hogy mennyire értékel a fogyasztó egy egységnyi többletfogyasztást. A keresleti árak összege méri, hogy mennyire értékeli a fogyasztó a teljes árumennyiséget.
-Mivel a fogyasztónak minden áruegységért csak a piaci árat kell megfizetnie, ezért fogyasztói többletre tesz szert. A fogyasztói többlet az árumennyiség teljes értéke és az érte kifizetett pénzösszeg különbsége. A fogyasztói többletet a keresleti görbe és az áregyenes közötti terület méri.
-A kereslet árrugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik egy áru kereslete, ha az ára egy százalékkal változik.
A rugalmas keresletnél (E>1) a mennyiség változása nagyobb arányú az ár változásánál. Ekkor a teljes bevétel csökken az ár emelkedésével. Ha rugalmas a kereslet akkor az áremelkedéssel csökken a teljes bevétel és fordítva, ha csökken a bevétel….
Rugalmatlan kereslet esetén (E<1) a mennyiség változása kisebb arányú az ár változásánál. Ekkor a teljes bevétel emelkedik az ár emelkedésével. Ha a kereslet rugalmatlan akkor az áremelkedés hatására nő az összes bevétel, és fordítva, ha nő az összes bevétel az áremelkedés hatására…
Egységnyi rugalmasságú keresletnél (E=1) a mennyiség változásának aránya megegyezik az ár változásának arányával. Ekkor a teljes bevétel nem változik az árváltozás miatt.
A kereslet annál rugalmasabb, minél több és közelebb helyettesítője van az adott jószágnak, és a fogyasztók jövedelmük minél nagyobb hányadát költik az adott jószágra, továbbá minél hosszabb a vizsgált időszak. Ha egységnyi rugalmatlanságú a kereslet, akkor az árváltozás nem változtatja meg a teljes bevételt, illetve fordítva, ha az árváltozás nem változtatja meg a teljes bevételt akkor….
-A kartellben a termelők megegyeznek az összes termelésről és ezen belül az egyes termelők kínálatáról.
FÜGGELÉK A 2.FEJEZETHEZ
-A közömbösségi görbék elméletében feltesszük a fogyasztóról, hogy a különböző jószágkosarakat képes rangsorolni, azaz bármely két jószágkosárról képes eldönteni, hogy az egyiket többre értékeli, mint a másikat, vagy éppen a két jószágkosár számára egyenértékű. Ezt a rangsorolási tevékenységet preferenciarendezésnek nevezzük.
Egy közömbösségi görbe a fogyasztó számára egyenértékű jószágkosarak halmaza. A közömbösségi görbék felrajzolásakor feltesszük a fogyasztóról, hogy telhetetlen, vagyis azt a jószágkombinációt mindenképpen előnyben részesíti egy másikkal szemben, amely legalább egy jószágból többet tartalmaz, mint a másik és a többi jószágból sem tartalmaz kevesebbet.
Ebből következik, hogy az origótól távolabb fekvő közömbösségi görbén levő kosarakat a fogyasztó többre értékeli, mint az origóhoz közelebb fekvő közömbösségi görbén fekvőket, továbbá, hogy a közömbösségi görbék negatív meredekségűek.
A „jól viselkedő” közömbösségi görbék konvex görbületűek (alulról domborúak), mert a fogyasztóról föltételezzük, hogy két jószágkosár átlagát mindig többre értékeli, mint az eredeti két kosarat. Logikailag kizárt, hogy a közömbösségi görbék messék, vagy érintsék egymást, így azok párhuzamosak.
-A helyettesítési határráta megmutatja, hogy az x jószág fogyasztását egységnyivel növelve, hány egységgel kell csökkentenünk y fogyasztását, hogy ugyanazon a hasznossági szinten maradjunk. A helyettesítés határrátájának egy pontban mért értéke megadja az adott közömbösségi görbéhez adott pontban húzott érintő meredekségének abszolút értékét Konvex közömbösségi görbék esetén x fogyasztását növelve a helyettesítési határráta csökken.
MRS  - Y fogyasztásának változása = - y
X fogyasztásának változása x
-Az ordinális (rangsoros) hasznossági függvény fö1téte1ezi fogyasztóról, hogy képes a különböző jószágkosarakat rangsorolni és a hasznossági függvény nagyobb függvényértékeket rendel a rangsorban előbb 1évő kosarakhoz, továbbá egyenlő értékeket kapnak az egymással közömbös kosarak. Ebből következik, hogy több hasznossági függvény is leírhatja ugyanazt a preferenciarendezést.
U=U(x,y)
-Egy jószág határhaszna megmutatja, hogy mennyire növekszik a fogyasztó hasznossága, ha egységnyivel növeli az adott jószág fogyasztását, miközben a többi jószág fogyasztása változatlan marad. A helyettesítés határrátája megegyezik a határhasznok arányával.
MUx  Összes hasznosság változása = U
X fogyasztásának változása Qx
A határhaszon és a helyettesítés határrátája: A helyettesítés határrátája megegyezik a hasznok arányával.
Hasznosság növekedés x fogyasztásának növekedéséből:
= x U = xMUx
x
Hasznosság csökkenés y fogyasztásának csökkenéséből:
= y U = yMUy
y
Tehát az összes hasznosság változatlan marad:
xMUx + yMUy = 0
Átrendezés után megállapíthatjuk, hogy:
- y = MUx A helyettesítési határrátája egyenlő x és y határhasznának a hányadosával! MRS = MUx
x MUy MUy
-A költségvetési egyenes a pénzjövedelem teljes elköltése adott árak mellett megvásárolható javak halmazát jelenti. A költségvetési egyenes kifelé tolódik, ha ceteris paribus a pénzjövedelem nő, vagy a termékárak csökkennek, vagy a pénzjövedelem a termékáraknál nagyobb arányban nő. A költségvetési egyenes laposabbá válik, ha x jószág csökken y jószág árához képest.
pxX + pyy = I (ahol az I a jövedelmet, a p a javak árát jelenti)
Az hogy maximálisan x-ből és y-ból mennyit vásárolhat az a függvény görbéjéből derül ki:
1. x = I
Px
2. y = I
py
- Px
Py

-A költségvetési egyenes abszolút meredeksége megegyezik a javak árának arányával:
A fogyasztó adott pénzjövedelem és árak mellett általában akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes érintési pontjában fogyaszt. Ebben a pontban a helyettesítési határráta megegyezik az javak árának arányával.
MRS = Px És = MUx
PY MUy
Ha változatlan árak mellett a fogyasztó pénzjövedelme nő, akkor költségvetési egyenese kifelé tolódik és minden normál jószágból többet fogyaszt, az alsóbbrendű jószágból viszont kevesebbet. Ha y árának változatlansága mellett növeljük x árát, akkor a költségvetési egyenes befelé fordul, meredeksége nő, és ha x normál jószág, akkor a fogyasztó biztosan kevesebbet vásárol belőle. Így vezethető le grafikusan a keresleti görbe.
3. A VÁLLALAT ÉS A TERMELÉS KÖLTSÉGEI
A vállalatok a gazdaság termelő szervezetei. A vállalatot inputokat (erőforrásokat) outputtá (termékké) átalakító szervezetnek tekintjük. A kapitalista gazdaságban a vállalatok nagyrészt magántulajdonban vannak.
A vállalat tulajdonát jelentő jogok: a vállalat profitjához való jog, a munkaszervezetbe történő felvétel és az onnan való elbocsátás joga, és az előző két jog eladásának joga A profit elsajátításának tulajdonjoga arra ösztönzi a tulajdonost, hogy a vállalatot a lehető legnagyobb profit elérése érdekében működtesse.
A költségek várható, azaz a jövőre vonatkozó költségek és alternatív költségek, amely a kérdéses input legjobb alternatív fölhasználási lehetőségét tükrözik. A költségek kiszámításakor minden felhasználandó termelési tényezőt piaci áron kell figyelembe venni.
Az explicit költség (kifejezett) pénz kifizetését jelenti. Az implicit költség (rejtett) nem pénzkifizetés, de mégis költség.
A gazdasági költségek eltérnek a számvitelben kimutatott költségektől. A számvitel általában nem veszi figyelembe a vállalkozó saját tulajdonában levő termelési tényezőinek máshol szerezhető jövedelmét. Ennek megfelelően az alternatív költségek számbavételén alapuló gazdasági profit is eltér a számvitelben kimutatott profittól. Összes gazdasági költség= összes explicit implicit költség.
A számviteli pofit az árbevétel és a számviteli költségek különbsége. A gazdasági profit az árbevétel és a gazdasági költségek különbözete. Az „igazi” profit a gazdasági profit.
Teljes bevétel
Összes gazdasági költség Gazdasági profit
Explicit költségek Implicit költségek
Számviteli költségek Számviteli profit
-Gazdasági időtávok: A döntési lehetőségek szempontjából a nagyon rövid (Nem változtatható meg a termelés mennyisége, a felhasznált inputok mennyisége. Megváltoztatható a piaci eladás és vétel ügyei.)a rövid (Változtathat a termelésén, de legalább egy input felhasznált mennyiségén nem, minden mást változtathat), a hosszú (minden termelési tényező változhat, de a vállalat termelési technológiája és a termék jellege nem) és a nagyon hosszú ( minden változhat) időtávot különböztethetjük meg. Ahogy növeljük a figyelembe vett időtávot, a vállalat
működésének egyre több jellemzőjét változtathatjuk meg.
-A költségfüggvények az output megtermeléséhez szükséges minimális gazdasági költséget rendelik hozzá az output különböző értékeihez. Mivel rövid távon változó és állandó inputtényezőkkel számolhat a vállalat, ezért a rövid távú teljes költség állandó és változó költségekre oszlik. A változó és teljes költség egyre növekszik a termelés emelkedésével.
TC= VC + FC ( Összes költség= változó összes költség + fix összes költség)
A fix költségek a termelés alakulásától függenek, a változó költségek pedig a termelés mennyiségétől. -A határköltség az output egységnyi növekményére jutó költségváltozást jelenti. A határköltség görbe jellemzően előbb negatív, majd pozitív meredekségű.
MC = költségváltozás = TC = VC
termelésváltozás Q Q
AC = TC
Q
-Ha a teljes költséget osztjuk az outputtal, akkor az átlagköltség függvényt kapjuk.

-Ha a változó költséget osztjuk az outputtal akkor az átlagos változó költség függvényt nyerjük.
AVC= VC
Q
-Ha a teljes fix költséget osztjuk az outputtal akkor az átlagos fix költség függvényt nyerjük.
AFC= FC
Q
És ezekből…:
AC= AFC+ AVC
Mindkettő “U” alakú függvény, azaz az output növekedésével előbb negatív, majd pozitív meredekségű. A két függvény görbéje “Összetartó”, mivel az output növekedésével különbségük, az átlagos fix költség egyre csökken.
Ha a határköltség kisebb, mint az átlag, vagy az átlagos változó költség, akkor ez utóbbiak negatív meredekségűek. Ha a határköltség nagyobb, mint az átlagköltség és az átlagos változó költség, akkor az utóbbiak pozitív meredekségűek. Ebből következően a határköltség az átlagköltség függvényt és az átlagos változó költség függvényt is azok minimumpontjában metszi.
Hosszú távon minden input felhasznált mennyisége megváltozhat ezért hosszú távon nincsenek fix költségek.
-A hosszú távú átlagköltség függvény (LAC) a rövid távú átlagköltség görbék sorozatából számítható ki oly módon, hogy az adott outputszinten mindig az ott legkisebb átlagköltséget biztosító üzemnagyságot valósítja meg a vállalat. A minimális LAC értéket megvalósító üzemméretet optimálisnak nevezzük. A hosszú távú átlagköltség egy bizonyos outputszinten egyenlő az ott minimális rövid távú átlagköltséggel. A hosszú távú átlagköltség görbe jellemzően előbb negatív, majd pozitív meredekségű.
4.A JAVAK KÍNÁLATA
-A tökéletesen versenyző vállalat árelfogadó. Termékének ára nem függ saját kínálatától. A vállalat az adott piaci áron annyit ad el, amennyit csak akar. A tökéletes verseny feltételezi, hogy nagyon sok eladó van a piacon és, hogy a különböző vállalatok homogén terméket termelnek.
-A vállalat teljes árbevételét (jele TR) úgy kapjuk meg, hogy az eladott mennyiséget (Q) megszorozzuk a vállalat termékének árával (P).
TR = P x Q
-Átlagbevétel= bevétel / mennyiség
AR = TR
Q
-A határbevétel megmutatja, hogy mennyivel változik a vállalat teljes bevétele, ha egységnyivel növeli kínálatát. A tökéletesen versenyző vállalat határbevétele megegyezik a piaci árral.
MR = Teljes bevétel változása = TR
Output változása Q
-A határprofit (profit növekmény)megmutatja, hogy egységnyi többlettermék mennyivel növeli a profitot.
M = Teljes profit változása = T
Output változása Q
-A határprofit egyenlő a határbevétel és a határköltség különbségével:
M = MR - MC
-Összes profit:
T = TR -Tc
- Átlagprofit:
A = T =AR-AC
Q
-A profitmaximum a Q* outputnál van, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Tökéletesen versenyző vállalat esetében ez azt is jelenti, hogy itt a termék ára megegyezik a határköltséggel.
Profitmaximalizáló outputnál: max =P=MR=MC Illetve TR= Px Q
De ha a profit maximális akkor biztos, hogy P=MC. Viszont ha a P=MC akkor nem biztos, hogy a profit maximális.
Ha a piaci ár nagyobb, mint a fedezeti ár, akkor a vállalat gazdasági profitot realizál. Ha a piaci ár a fedezeti és az üzembezárási ár közé esik, akkor a vállalat termel és vesztesége kisebb, mint a fix költsége. Tehát így is megéri, hogy termeljen.
-Ha rövid távon nem termel a vállalat, akkor a vesztesége =FC. Akkor érdemes veszteséges termelést folytatni, ha így a veszteség < FC. Illetve ha TR > VC, vagy P> AVC. Illetve ha a teljes bevétel nagyobb, mint a változó költség, akkor a fix költsége egy része megtérül, és ha a piaci ár meghaladja az átlagos változó költség nagyságát.
Ha a P=MC akkor a vállalat akár termel akár nem, mindig a fix költséggel egyenlő veszteséget szenved el. A tökéletesen versenyző vállalat kínálata nulla, ha a piaci ár nem éri el az átlagos változó költség minimumát. Ekkor a vállalat vesztesége megegyezik fix költségével.
-Az átlagos változó költség minimumával megegyező piaci árat üzembezárási árnak (Pü) nevezzük.
Pü=AVCmin=MC, az üzembezárási ár = átlagos változó költség minimum értékével.
Ha a piaci ár nagyobb, mint az üzembezárási ár, akkor a profitmaximalizáló tökéletesen versenyző vállalat annyit termel, hogy határköltsége egyenlő legyen a piaci árral. Így kínálati görbéje az üzembezárási ár felett egybeesik a határköltség görbéjével.
-A határköltség (MC) és az általános változó költség (AVC) metszéspontját, ahol AVC minimális, üzembezárási pontnak nevezzük, jele Ü. Az üzembezárási pontban:
P=MC=AVC
-Azt az árat, amelynél a vállalat profitja éppen nulla, fedezeti árnak nevezzük (PF).A fedezeti pont a határköltség görbe és az átlagköltség görbe metszéspontja, tehát ebben a pontban az átlagköltség minimális. Ennélfogva a fedezeti ár megegyezik az átlagköltség minimumával.
PF=ACmin=MC
Ha a piaci ár megegyezik az átlagköltség minimumával, akkor a vállalat gazdasági profitja nulla, sem nyeresége, sem vesztesége nincsen. Mivel ekkor bevétele éppen fedezi összes gazdasági költséget, ezért az átlagköltség minimumával megegyező piaci árat fedezeti árnak hívjuk.
-A kínálati ár az a minimális piaci ár ami rábírja a vállalatot adott mennyiségű termék előállítására. Adott mennyiséghez tartozó kínálati ár megegyezik az adott mennyiségnél mért határköltséggel

A piac működése

2. A piac működése

A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely egyben ezen igény kielégítésére is serkenti a fogyasztót. A szükséglet fajtái:

Ø Létszükséglet

Ø Magasabb rendű szükséglet

Ø (Vagy kielégíthető vagy nem kielégíthető szükséglet)

Ø

A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat az ár és a jövedelem.

Piaci szereplőknek nevezzük mindazokat a személyeket, szervezeteket, intézményeket és vállalatokat, amelyek fogyasztói vagy termelői tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci eseményeket és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők.

A piac mindig egy adott áru cseréjének, adásvételének színtere, ahol az áru, illetve szolgáltatás iránt érdeklődők és az azt elcserélni szándékozó piaci szereplők találkoznak. A piac a modern gazdaságok egyik legfontosabb jelensége. A piaci csere két szereplője a vevő és az eladó. A vevők azért lépnek a piacra, hogy ellássák magukat azokkal a javakkal és szolgáltatásokkal, amelyekre szükségük van. Az eladók ugyanakkor azzal a szándékkal jelennek meg a piacon, hogy a saját maguk szempontjából felesleges többletüket eladják. A piaci kereslet tárgya az áru.

A gazdaság klasszikus körforgásában a résztvevők hol vevőként, hogy pedig eladóként jelennek meg a piacon. Az emberek kétféle módon juthatnak jövedelemhez: munkájuk eladásával vagy a tulajdonukban lévő anyagi termelési tényezők (föld, tőke, nyersanyag) bérleti jogának eladásával.

A termelési tényezők piacán (inputpiacon) a vállalkozások a termelésben használható javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a termelési tényezők tulajdonosaival mint eladókkal.

A fogyasztási javak piacán (outputpiacon) a jövedelemmel rendelkező tényezőtulajdonosok a tovább már nem feldolgozott javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a vállalkozásokkal mint eladókkal.

Elsődlegesen tehát azért megyünk a piacra, hogy ott beszerezzük szükségleteinket. A fogyasztási cikkeket a termékek piacán vásároljuk. Az értük kifizetett pénzhez viszont úgy jutunk, hogy előzetesen a termelési tényezők piacán értékesítettük valamilyen, a tulajdonunkban lévő termelési szolgáltatást. Ily módon az adásvételi cserék, a tranzakciók egy körfolyamatot alkotnak, amely összeköti az outputpiacot az inputpiaccal, valamint a két piac vevőit egymással.

A kereslet és a kínálat

Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy az összes vásárló – különböző lehetséges árak mellett- mennyit akar és képes együttesen megvásárolni az adott termékből.

Valamely termékből az egy adott árhoz tartozó keresett mennyiség az a termékmennyiség, amelyet a vásárlók képesek és meg akarnak venni az adott áron.

Egyéni kereslet: Kifejezi, hogy valamelyik terméke egyik fogyasztója mennyit képes és hajlandó megvásárolni a termék lehetséges árai mellett. A piaci kereslet ezeknek az egyéni keresleteknek az összege.

Keresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely az adott termék lehetséges piaci áraihoz a kereslet mennyiségét rendeli hozzá.

A kereslet törvénye: Növekvő árhoz csökkenő, csökkenő árhoz növekvő keresleti mennyiség tartozik. Ha P₁ >P₀ akkor Q₁ <>0

A keresletet befolyásoló tényezők:

Ø A fogyasztók száma

Ø A fogyasztók ízlésvilága

Ø A fogyasztók jövedelme A kereslet jellegét befolyásoló tényezők

Ø Más termékek árai

Ø Az adott termék ára : A kereslet mennyiségét befolyásoló tényező

Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy az összes termelő különböző lehetséges árak mellett mennyit akar és képes együttesen eladásra termelni az adott termékből.

Az egyéni kínálat kifejezi, hogy egy adott termék valamelyik termelője a termék lehetséges piaci árai mellett mennyit képes és hajlandó előállítani az adott termékből. ( a piaci kínálat az egyéni kínálatok összege).

Termelői többletnek nevezzük azt a haszonmennyiséget, amelyet a termelők minden olyan termék eladása után realizálnak, amelynek határköltsége alacsonyabb a piaci árnál.

A határköltség mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik meg a vállalat összköltség, ha egységnyivel megváltoztatja kibocsátását valamely termékből.

Valamely termékből az egy adott árhoz tartozó kínált mennyiség az a terméknagyság, amelyet a termelők képesek és meg akarnak termelni eladásra az adott áron.

Kínálati függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a termék lehetséges piaci áraihoz a piaci kínálat mennyiségét rendeli hozzá.

A kínálat törvénye: magasabb árhoz nagyobb kínálati mennyiség, alacsony árhoz pedig kisebb kínálati mennyiség tartozik. Ha P₁ > P₀ akkor Q₁ > Q₀

A kínálatot befolyásoló tényezők:

Ø Termelők száma

Ø A termelés természeti adottságai

Ø A termelés technikai, technológiai feltételei A kínálat jellegét befolyásoló

Ø A termelés költségviszonyai tényezők

Ø A termék ára : A kínálat mennyiségét befolyásoló tényező.

A piaci egyensúly, a túlkereslet és a túlkínálat értelmezése

A keresleti és kínálati függvényeknek közös koordináta-rendszerben való ábrázolásával és viszonyuk elemzésével nagyon összevont formában jellemezhetjük egy termék piacát. Mindkét esetben a termék ára a független változó, s a kínálat és kereslet mennyisége ugyanarra a termékre vonatkozik. Az így kapott ábra a közgazdaságtan legalapvetőbb eszköze, amelyet Marshall-keresztnek nevezünk.

Az egyensúlyi ár az a kitüntetett piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége éppen megegyezik. Piaci egyensúly esetén mind az eladók, mind a vevők elégedetek a kialakult piaci helyzettel. Az érvényes piaci ár mellet nincsen eladatlan termék, illetve kielégítetlen fizetőképes kereslet.

A piaci ár valamely terméknek a piacon érvényesülő tényleges ára, amely a vevői és eladói szándékok viszonyát fejezi ki, és ezek alakulásától függően folyamatosan változik.

Amikor a ténylegesen kialakuló piaci ár valamiért kisebb lesz az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkeresletet okoz: az adott ár mellett a keresett mennyiség meghaladja az eladásra kínált mennyiséget. Ilyenkor a vevők hiányt érzékelnek a termék piacán, s versenyeznek, hogy hozzájussanak a korlátozott mennyiségben kínált termékhez

Ha a ténylegesen kialakuló piaci ár valamilyen oknál fogva magasabb az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkínálatot idéz elő a piacon: az adott ár mellett a kínált mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget, s ezért az eladóknak nehézsége támad a megtermelt termékek eladásakor.

A piaci automatizmus: A piaci szereplők százezreinek – önmagában jelentéktelennek tűnő egyéni cselekedeti összeadódnak, s a piac , mint „élő rendszer” automatikus reakcióként valósulnak meg. A szereplőknek alapvető szabályokkal, törvényszerűségekkel kell szembenézniük, s ezt piaci automatizmusnak nevezzük.