2009. március 13., péntek

PIACI EGYENSÚLY; EGYENSÚLY RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVON

14. tétel

PIACI EGYENSÚLY; EGYENSÚLY RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVON

A mikroökonómia célja megállapítani azt, hogy mi határozza meg az egyes termékek és termelési tényezők relatív piaci árát, illetve mi határozza meg a piacon elcserélendő mennyiséget.

Nagy szerepe van a mikroökonómia elemzésében a termelők kínálatának, illetve a háztartások keresletének.
A piaci egyensúly elemzésénél fontos tényező a tökéletes versenyző (sok eladó és vevő; homogén termékek; a piacon az ár egy adottság)

PIACI EGYENSÚLY ÁLLAPOTA

• A termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése: a piaci
mechanizmus révén.
• A piaci kereslet és kínálat között az ár mozgása teremti meg az egyensúlyt.
• Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél a D = S.
• Egyensúlyi mennyiség: az a terméktömeg, ahol D = S.

Marshall-kereszt:



q* = mennyiség
p*= ár

Piaci egyensúly kialakulásának
vizsgálata „a” és „b” szempont
szerint.



p*: kitüntetett ár. Ebben a pontban a piaci kereslet megegyezik a piaci kínálattal, vagyis ugyanannyian akarnak eladni, mint vásárolni. A piac ekkor nyugalmi állapotban van. Ez a nyugalmi állapot meghatároz egy egyensúlyi mennyiséget és egyensúlyi árat.

Ha a piac nyugalomban van, az ideális, de soha el nem ért állapot. A nyugalmat tükrözi, hogy a p* pontban mindkét oldal eléri célját: a fogyasztó hasznosság minimumhoz jut, a termelő profit maximumhoz.



A PIACI EGYENSÚLY KIALAKULÁSA

Vizsgálata két szempont szerint történhet:
a) a kínálat nagyobb, mint a kereslet
b) a kereslet nagyobb, mint a kínálat.

Kínálat nagyobb, mint a kereslet - túlkínálatos piac.
A termelők számára elégtelen a kereslet. Ekkor a piaci ár nagyobb, mint a határköltség. Érdemes lenne tovább fokozni a termelést, mert ezzel növelhető lenne a profit. Ehhez viszont csökkenteni kell az árat. Néhány vállalkozás csökkenti is az árat, ezáltal a piaci ár csökken és növekszik a kereslet. Ez azt eredményezi, hogy a vállalkozások árcsökkentése csökkenti a túlkínálatot. Ez a folyamat addig tart, míg be nem áll az egyensúlyi állapot; a túlkínálat lefelé nyomja a piaci árat.

Nagyobb a kereslet, mint a kínálat - túlkeresletes piac.
Ekkor a fogyasztók részéről elégtelen a kínálat. A háztartás fogyasztani akar, ezért hajlandó megemelni árajánlatát, ezzel növekszik a piaci ár. Ez csökkenti a piaci keresletet, vagyis csökken a túlkereslet.
Amikor a keresleti ár megegyezik a piaci árral, beáll a piaci egyensúly. A túlkereslet felfelé húzza a piaci árat.

A piaci árak felfelé és lefelé való elmozdulása csak akkor lehetséges, ha a piaci árak szabadon mozoghatnak.
A piaci egyensúlyt külső tényezők is befolyásolhatják, elmozdíthatják a piaci egyensúly görbéit. Ilyen külső tényező például az állami beavatkozás (háztartások állami támogatása / transzfer)





HOSSZÚ TÁVÚ EGYENSÚLY

Hosszú táv: a termelő bármely termelési tényezőt meg tudja változtatni,
hosszú távon a vállalkozó költségei változó költségek
lesznek.

Ha a vállalkozó a termelést növelni akarja, több input kell, ezért a költségei megnövekednek. Hosszú távon nincs fix költség. Ha nulla a termelés, a profit is nulla lesz.

Hosszú távon akkor termel a vállalkozó, ha árbevétele fedezi a költségeit. Az árak hosszú távon úgy alakulnak, hogy minden termelő legalább nulla gazdasági profitot (F-pont) akar elérni.